Itt a friss felmérés, amelyből kiderül, hogy a magyarok jelentős része a gyenge forintot, a magas energiaárakat és az elhibázott gazdaságpolitikát okolja a bődületes élelmiszerinflációért.
A magyar vásárlók több, mint háromnegyedével előfordult már, hogy nem tudott valamilyen hatósági áras élelmiszert megvenni a boltokban, mert hiány volt belőle: 56 százalékuk rendszeresen találkozik ezzel a jelenséggel, 22 százalékukkal pedig megtörtént már ilyesmi – derült ki a Publicus Research Népszava számára készített december közepi felméréséből.
A - vélhetően gyakrabban bevásárló - nők nagyobb arányban szembesülnek a hatósági árak okozta áruhiánnyal, mint a férfiak: a nők 62 százaléka mondta, hogy rendszeresen nem tud árstopos terméket venni, míg a férfiak 49 százaléka válaszolt így.
Mint ismert, az idén február 1-jétől bevezetett élelmiszerárstopot november közepén - a kristálycukor, a napraforgó étolaj, a BL 55-ös búzaliszt, a csirkemell és -farhát, a sertéscomb, illetve a 2,8 százalékos UHT tej mellett – kiterjesztették a burgonyára és a tojásra is. December közepén pedig az intézkedést egészen jövő év április 30-ig meg is hosszabbították.
Ki-mi okozza az elszálló inflációt?
A Publicus Research - Népszava számára készített - felméréséből az is kiolvasható, hogy a megkérdezettek szerint leginkább a gyenge forint a felelős (63%-ban) az élelmiszerárak emelkedéséért. Ezt követi az a vélekedés, miszerint az elszálló energiaárak (60 %) a hibásak, 58% azt gondolja, hogy az elhibázott gazdaságpolitikai az oka az inflációnak. A kereskedőket és a brüsszeli szankciókat egyaránt 29% okolja a brutális áremelkedésért.
A KSH adatai alapján novemberben az élelmiszerekért már átlagosan 44 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve, az Eurostat módszertana 49 százalékos drágulást mutatott ki. A Publicus kutatása szerint
az emberek ugyanakkor átlagosan 77 százalékos drágulást érzékeltek december elején.
A KSH mérésének megfelelő értékre – 41-50 százalékra - a megkérdezettek kevesebb mint negyede becsülte az élelmiszerinflációt. A háztartások átlagosan jövedelmük 39 százalékát költik élelmiszerre, a nők kissé magasabbra, 43 százalékra, a férfiak alacsonyabbra, 35 százalékra becsülik ezt az értéket. Fejenként ez havi 101 ezer forintos kiadást jelent átlagosan, de nagy a szórás: a megkérdezettek ötöde mindössze 26-50 ezer, negyede viszont 101-200 ezer forintot fordít élelemre. A nyugdíjasok kevesebbet, átlagosan 81 ezer forintot, míg az aktív dolgozók 111 ezer forintot költenek élelmiszerre.
Címlapkép: Getty Images