A Pénzcentrum a két ünnep közt összegyűjtötte a 2022-es év, a lakossági pénzügyek szempontjából legfontosabb híreit.
2022-ben tovább tombolt és rendre több évtizedes csúcsokat döntött az infláció. A krízis közeli helyzeten az előző évhez hasonlóan egre szigorodó monetáris politika sem tudott segíteni, hiába igyekezett az MNB folyamatosan monitorozni az eseményeket. A drágulás mögött álló legerősebb felhajtóerőt a koronavírust kísérő intézkedések helyett immáron a háború különböző utóhatásai képezték. A magyar állam eközben az árstopok bővítésével és kamatstop bevezetésével igyekezett enyhíteni a magyarokra helyezkedett hatalmas nyomáson, a fenntarthatatlanná váló benzinárstopot azonban el kellett engedniük. Eközben a sorozatos nyugdíjemelések sem igen voltak képesek fenntartani a nyugdíjak vásárlóerejét a 40 százalékot is meghaladó élelmiszerinfláció mellett az Orbán Viktor által a rendszerváltás óta eltelt legnehezebb évként aposztrofált óesztendőben. A Pénzcentrum a két ünnep közt összegyűjtötte a 2022-es év, a lakossági pénzügyek szempontjából legfontosabb híreit.
Ami volt:
- Az orosz-ukrán háború felforgatta a világot
- Visszaütött az energiafüggőség
Ami van:
- Egekben az energiaárak
- Tovább robogott az infláció
- Ársapka, árstop kamatstop lett volna a fegyverünk a drágulás ellen
- Megszűnt a fizetési moratórium
- A többszöri nyugdíjkorrekció sem tűnt elégnek
De mit hozhat a jövő?
A korábbinál is nehezebb év volt tehát 2022 és nincs rá garancia, hogy 2023-ra fellélegezhetnénk - írta a Pénzcentrum. A miniszterelnök szerint hazánkban a cél most az, hogy kimaradjunk a háborúból, illetve hogy decemberre egyszámjegyű legyen az infláció. Utóbbihoz pedig hosszú rögös út vezethet, ha belegondolunk, hogy jelenleg 22,5 százalékon áll az általános drágulás.
Az MNB előrejelzése szerint ráadásul a 20 százalékot is megközelítheti jövőre az infláció, az élelmiszerek pedig átlagosan akár 42 százalékkal drágábbak lehetnek éves összevetésben, míg az energia 39, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal lehetnek drágábbak jövőre. Egyedül az ipar és a szolgáltató szektor drágulásában várható lassulás.
Meglátásuk szerint a legjobb szcenárió az, ha az év végére annyira lecsökken az áremelkedés üteme, hogy a teljes 2023-as átlagot lehúzza 15 százalékra - derül ki a Magyar Nemzeti Bank decemberben publikált inflációs jelentéséből. Ez egyébként még mindig durvább forgatókönyv, mint a szeptemberben (az MNB 3 havonta ad ki ilyen jelentést) kiadott felmérésben szereplő legnegatívabb jóslat.
Amióta a KSH 1985-ben elkezdte a mostani bontás szerint vezetni az inflációt, ekkora élelmiszer-drágulást még soha nem mért, 1990-ben is csak 35,2, 1995-ben 31,1 százalékos volt az éves adat.
Az áremelkedés üteme jelentősebb mértékben csak az év közepétől lassulhat, de a csúcson már az első hónapokban túllehetünk. Ebben az MNB szerint a belső kereslet csökkenése és a globális hatások is segítenek majd.
A hatalmas inflációt pedig mindenki meg fogja érezni. Az emberek kevesebb pénzt tudnak majd félretenni, a cégeknek alacsonyabb keret marad beruházni és az állami projektek száma és költsége is csökkenni fog. A háztartások kiadásaiban emiatt a 2,1 százalékos csökkenés is elképzelhető lehet. Az egyetlen jó hír, hogy a munkaerőpiac továbbra is stabilnak tűnik, és bár egyes szektorokat érinthetik létszámleépítések, a covid járvány elejihez hasonló tömeges munkahelyvesztés a jegybank szerint nem várható.
A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható!
Címlapkép: Getty Images