Az élelmiszerdrágulás, az időről időre adódó ellátási zavarok és az aszályról szóló cikkek mára azok figyelmét is megragadták, akik máskülönben nem fordítanak figyelmet az agrofood szektorra. Mindezek azonban csupán a felszínt ragadják meg. A jelenségek hátterében olyan mélyreható folyamatok zajlanak, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás alapvető viszonyait rendezik át. Ezek a változások némely esetben ideiglenesnek, máskor tartósnak bizonyulnak. Az Alapvetés, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjében rendszeresesen beszélgetnek szakértőkkel, fontos gazdasági szereplőkkel arról: mire készülhetnek a gazdák, mi várható egyes ágazatokban és mit tapasztalhatnak, mire számíthatnak a vásárlók a boltokban.
Az idei évben minden boltbajáró vásárlónak feltűnt, hogy az élelmiszertermelésben valami nagyon megváltozott a korábbiakhoz képest. Az élelmiszerellátás- és termelés kérdése újra foglalkoztatni kezdte a hétköznapi embereket is. Korábban évtizedeken keresztül magától értetődőnek tűnt, hogy mindig van elérhető áru, minőségi élelmiszerkínálat a boltokban. Természetesen katasztrofális élelmiszerhelyzetről nem beszélhetünk ma sem Európában, de az árakat tekintve látszik, hogy a bevásárlás mára korántsem olyan kényelmes, mint volt.
A jelenség hátterében olyan mélyreható folyamatok zajlanak, amelyek a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás alapvető viszonyait rendezik át. A jövő nagyon komoly kihívásokat tartogat, amelyben csak a jól alkalmazkodó ágazati szereplők lehetnek sikeresek. A globális folyamatok, az energiaválság, a megváltozott kamatkörnyezet okozta finanszírozási problémák mellett mind szembetűnőbb a klímaváltozás hatása, ez utóbbi pedig könnyen lehet, hogy az egész évszázad meghatározó kihívása lesz.
A decemberi podcast epizódban többek közt arról is szó volt, hogy az akadályok megugrása nem könnyű: félő, hogy végül nem is fog sikerülni minden ágazati szereplőnek. Hollósi Dávid, az MKB Bank és a TakarékBank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a mezőgazdasági szakemberek készen állnak arra, hogy megugorják, megoldják ezt a kialakult helyzetet.
Mint mondta, a kiskereskedelemben észleltek egy 4-5 százalékos visszaesést, de hozzátette, úgy véli, hogy a fogyasztók továbbra is meg fogják vásárolni a termékeket. Előrejelzésként azt vázolta, hogy az látják, éves szinten 25 százalékkal csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom. Kifejtette azt is, hogy ez nem változtat azon a tényen, hogy a fogyasztók a fizetésük 25-30 százalékát továbbra is élelmiszerre fogják költeni.
Az agrofood szektorra most érvényes az a mondás, hogy, amiben nem halunk bele, abba megerősödünk
- mondta Hollósi Dávid.
nehéz lesz a kereskedelemnek. Egyrészt tovább folytatódik a drágulás a következő hónapokban, ami visszaveti a fogyasztást, másrészt a volumenek azért is csökkenhetnek, mert a tavalyi év első félében magas volt a bázis. Javulásra csak az idei év második felében számítok
- zárta szavait.
Mi állíthatja meg az áremelkedést?
Ahogy arról a lap beszámolt, a 2022 novemberi adatok szerint a Központi Statisztikai Hivatal metodológiája alapján 44 százalékkal, a Magyar Nemzeti Bank számolása alapján pedig 49 százalékkal kell többet fizetni az élelmiszerekért, mint 12 hónappal ezelőtt. Éppen ezért egy teljes adást szenteltek annak, hogy a témával kapcsolatban olyan csúcsvezetőkkel beszélgessenek, mint Éder Tamást, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnökét, Szabó Ákost, a baromfióriás Tranzit Csoport vezérigazgatóját, valamint Makai Szabolcsot, az egyik legnagyobb magyar agrárpiaci cég, a Talentis Agro vezérigazgatója. A vezetőket a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián faggatták: mire számíthatunk még a következő időszakban.
Éder Tamás elmondta, sokféle prognózisok vannak, de a legmegbízhatóbbak azt jelzik, hogy még néhány hónapban számolnunk kell azzal, hogy tovább növekedik az élelmiszerár-infláció. Ezt követően, a plató után, várhatjuk a csökkenést 2023 év végééig. Ennek feltétele persze, hogy az orosz-ukrán háború eszkalálódik, illetve a másik feltétel, hogy relatív normális időjárás lesz a régiónkban.
Pozitív hírként hozzátette, hogy ellátási zavarokra még nem kell viszont számítanunk.
Szabó Ákost, a Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint ennyi problémával még nem találkozott az ágazat, mint 2022-ben. Az alapanyagáremelkedés, az energiaárak növekedése, az aszály, az árfolyamok alakulása mind hozzájárult a problémák kialakulásához. A baromfiágazatban a takarmánydrágulás, vagyis ennek előidézője az aszály okozta a legnagyobb problémát és ez okozta az áremelkedést. Mint mondta, úgy érzi a nehezén már túlvannak, de persze előfordulhat olyan szerencsétlen helyzet is, hogy a költségek tovább nőnek, de az árakat már nem tudják hova emelni, hiszen a kereslet csökkenni fog. Ez fogja drasztikusan lelassítani vagy akár megállítani a drágulást.
Makai Szabolcsot, az egyik legnagyobb magyar agrárpiaci cég, a Talentis Agro vezérigazgatóját is elmondta véleményét a témával kapcsolatban. Mint mondta, nem gondolták volna, hogy a szarvasmarha ágazat lesz a cég vezérágazata és nem a növénytermesztés. Friss adataik szerint, esetükben a tejelő szarvasmarha szárnyalt és a növénytermesztés pedig nem hozta a várt számításokat. 2023-ra jobb évre számítanak, a bizonytalansági tényezők mellett is. Hozzátette, egy hét éves terv szerint haladnak, így ennek mentén fejlesztések is várhatók.
Címlapkép: Getty Images