Elsősorban a forint gyengesége, kevésbé a magyar élelmiszeripar hatékonysága az oka annak, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon csaknem 50 százalékos volt az élelmiszer-infláció tavaly decemberben - közölte Raskó György az Infostartnak. Még a tavaszi aszály hatása is elenyésző.
A hazai élelmiszer-inflációs rátán valójában a forintgyengülés volt az, ami egy óriásit lökött, legalábbis 2022-ben, amikor 420-430 forintba került egy euró, hiszen jelentős a feldolgozott élelmiszerek importja - közölte Raskó György az Infostartnak. Második helyen a kormány választások előtt alkalmazott közérzetjavító intézkedéssorozatát említette, amely tetemes mértékben emelte az elkölthető pénzek nagyságát. Ez keresletélénkítő hatással járt, ami viszont felhajtja az árakat.
A drágulás harmadik valódi okának az agrárszakközgazdász ársapkát tartja – amit gazdaságpolitikai és versenyjogi szempontból is igazságtalannak gondol –, valamint a kiskereskedelmi nagy láncokat sújtó extraprofitadót. Megjegyezte, az ebből származó veszteségeiket más termékek felárazásával kompenzálták, és ez a hatás mind a mai napig érvényesül. Raskó György végül a mezőgazdasági nyersanyagok világpiaci ára és az energiaköltségek emelkedésére is fölhívta a figyelmet.
Szerinte főként az utóbb felsoroltak azok, amelyek közrejátszottak az EU-s átlaghoz képest kiugróan magas infláció kialakulásában, a magyar élelmiszeripar alacsony hatékonysági szintje pedig - mint újra nyomatékosította - legfeljebb elenyésző mértékben. Hozzátette: az aszályra sem lehet fogni a dolgot, mert a kukorica kivételével minden mezőgazdasági nyersanyagból termett annyi, amennyi a hazai ellátást maximálisan és bőven fedezte, vagyis áruhiány nem keletkezett.
Címlapkép: Getty Images