A 2021–22-es szántóföldi szezonban a kalászosok termelésének önköltsége hektáronként 430–470 ezer forint körül alakult, ez a jelenlegi szezonban már 660–700 ezer forint lesz – mondta egy konferencián Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke. Ez a hatalmas emelkedés pedig rákényszeríti a gazdálkodókat költségeik sokkal erőteljesebb ellenőrzésére, például alternatívák keresésére a méregdrága műtrágya helyett, derül ki a Világgazdaság írásából.
Az elmúlt 50–100 évben a talajaink szervesanyag- és mikroelem-tartalma drámaian csökkent, ami pedig már az élelmiszerekben is megjelenik
– mondta Csicsor János, a Magyar Huminsav Társaság elnöke.
A zöldségek és gyümölcsök tápértéke a 30 évvel ezelőttinek már csak a töredéke, és mivel a nemesítési eljárások is a nagyobb termésmennyiséget célozzák, csak tovább fog csökkenni.
Szimpla műtrágyahasználattal a talajok tápanyagtartalma tovább csökken, ráadásul ebből a szempontból a precíziós műtrágya-kijuttatás is zsákutca, mert csupán költséghatékonyabb a hagyományos eljárásnál, de nem szolgálja a talajok termőképességének visszaállítását, illetve nem akadályozza meg a talajvízszint további süllyedését.
A talajjavításnak Magyarországon komoly hagyományai vannak, az 1960-as években évi 100 ezer hektáron történt ilyen beavatkozás, mára viszont ez elsikkadt, és már a KSH sem tartja nyilván a talajjavító anyagok felhasználását – hívta fel a figyelmet Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke. Pedig egy ilyen, az alginit már éppen 50 éve ismernek, akkor fedezték fel ugyanis az elhalt algák maradványából kialakult kőzetet. A Kárpát-medencén kívül nem találtak ilyen anyagot – tette hozzá. Solti Gábor szerint a mezőgazdaságban is nagy területen lehetne műtrágyával keverve kijuttatani.
A baktériumkészítmények a tápanyagfeltárással a kijuttatott műtrágya hasznosulását is javítják. Erre nagy szükség is van, hiszen például egy foszfor-műtrágya hatóanyagának 50–70 százaléka tartósan megkötődik a talajban
– tette hozzá Futó Zoltán, a MATE szarvasi Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének vezetője.
Futó Zoltán szerint a felhasznált műtrágya legalább 50 százaléka már rövidtávon is kiváltható lenne, de a hosszú távú előnye ezek használatának a talaj szerkezetének javulása.
A tavalyi első kilenc havi adatok komoly mennyiségi visszaesést mutattak a műtrágyapiacon: a forgalmazók által az agrártermelőknek értékesített mennyiség 31,4 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, amikor már szintén volt némi visszaesés. A műtrágyaárak átlagosan több mint megtriplázódtak, így nem csoda, ha sokan a kiváltásukon gondolkodnak. A műtrágyahasználat csökkentése várhatóan attól függetlenül is termelői trend lesz, hogy uniós elvárás is.
Címlapkép: Getty Images