Vajon tényleg tömegek mondanának le egyik napról a másikra a munkáról, ha kapnának a megélhetéshez éppen elegendő pénzt, vagy éppen ellenkezőleg ettől szabadulnának fel, és keresnének olyan munkát vagy képeznék át magukat úgy, hogy munkájukkal nagyobb hozzáadott értéket tudjanak generálni. A Pénzcentrum közgazdásszal, jogásszal és a pszichológia segítségével kereste a válaszokat.
Időről időre újra és újra visszaköszön a feltétel nélküli alapjövedelem kérdése. Ami a közvéleményt legalább annyira foglalkoztatja, mint a világ, és természetesen Magyarország legismertebb társadalomtudósait, közgazdászait. Mint ismeretes, a feltétel nélküli alapjövedelem ötlete egy valódi fenyegetésre igyekszik már évek óta válaszolni, nevezetesen, mit kezdjünk a robotizálás és a gépesítés miatt kieső munkaerővel - írta a Pénzcentrum. A lap közgazdásszal, jogásszal és a pszichológia segítségével kereste a válaszokat.
Afeltétel nélküli alapjövedelem gondolata nem kontinentális bismarcki megoldáson alapuló szociális ellátás egy újabb változata. "Megoldásaiban teljesen másképp működik, mint a mai ismert rendszerek" - mondta el a Pénzcentrum kérdésére Mélypataki Gábor, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa. Míg az első egy rászorultsági alapon járó szociális ellátás, addig a második egy alanyi jogon járó ellátás lenne. És hogy milyen lenne egy ilyen gazdaság?
Mélypataki Gábor szerint mindezt jól szemlélteti a "Lét" csoport által több éve készített javaslat. A javaslat arról szólt anno, hogy ha Magyarország a következő évre áttérne az FNA (Feltétel Nélküli Alapjövedelem) alapú gazdaságpolitikára. A hatályos jogunk egyik fő bevétele a munkával kapcsolatos jövedelmekből számítjuk.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható!
Címlapkép: Getty Images