Itt a meglepő javaslat a szakértőtől: legyen rövidebb a GYES, és kötelező a férfiak számára

Pénzcentrum 2023. április 21. 08:30

Érdekes téma a nemek közötti teljesítménykülönbség az üzleti világ különböző területein és szerepeiben, és hosszú az út a pozitiv diszkriminációtól addig, amíg a nők jelenléte már nem téma, azaz nem a nőt látjuk bennük, hanem azt az embert, aki a teljesítménye okán a legmegfelelőbb egy szervezetben - vallja Verő Barbara (angyalbefektető, Future Proof Consulting társalapító), Tarczali Patrícia (Future Proof Consulting társalapító, startup ökoszisztéma tanácsadó), és Kozma Andrea (STRT Holding társalapító és portfolio igazgató, CEU vendégelőadó), akikkel a jellemzően férfiak uralta befektetések világáról, illetve arról is beszélgetett a Pénzcentrum, hogyan tudják a nők a női családi szerepüket és a nőiességről alkotott képüket újraértelmezni. Ezzel kapcsolatban elhangzott az is: "le kell rövidíteni a GYEST-t, és kötelezővé tenni a férfiak számára!"

Pénzcentrum: Felmérések igazolják, hogy bár a női befektetők száma egyre nő, ugyanakkor a befektetések világára továbbra is a férfidominancia jellemző. Mit gondoltok, fontos lenne a hangsúlyosabb diverzitás a befektetői szférában is?

Verő Barbara: Szerintem azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy amikor diverzitásról beszélünk, akkor nem csak a nemek arányáról kell szót ejteni, hanem a kor, tudás, gondolkodás, tapasztalat, kulturális háttér szerepéről is. Bizonyított tény, hogy a diverz csapatok sokkal hatékonyabban működnek. Elég csak abba az egyszerű példába belegondolni, hogy egy belső megbeszélésen sokkal alaposabban körbe tudnak járni egy problémát, mielőtt az a fogyasztók elé kerülne. Igy lényegesen csökkenthető a hibás koncepciók piacra kerülése. Ugyanez igaz a befektetőkre is. Egy diverz angyalokból álló szindikátus sokkal szélesebb körű támogatást tud adni egy vállalkozó számára.

Tarczali Patrícia: Érdekes téma a nemek közötti teljesítménykülönbség az üzleti világ különböző területein és szerepeiben. Tapasztalatom és szakmai hátterem sokkal inkább mondatja azt velem, hogy az olyan egyéni adottságok, mint az érzelmi intelligencia, kulturális, társadalmi háttérből és neveltetésből fakadó értékrend, szakmai tapasztalat befolyásolja ezt a különbséget, mintsem a biológiai értelemben vett gender. Érdekes lenne egyszer elmélyedni egy olyan kutatásban, amely ezt a vélemény alapú sztereotípiát tudományosan fogja meg és adatalapon rávilágít a valódi gyökérokokra. Így én is a saját tapasztalataimra hagyatkozva, vélemény alapon, azt tudom mondani, hogy a többnyire a befektetőket és így a befektetéseket, illetve végeredményben a portfolió cégek életét is az határozza meg, hogy a befektető milyen tapasztalattal rendelkezik. Pénzügyi, banki, auditor háttérrel és szemlélettel rendelkező jelenlegi befektetői bázist - legyen az férfi vagy nő - mindenképpen gazdagítaná azok a többnyire jelenleg nőknek tulajdonított szemléletmód és hozzáállás, mint például a humán fókuszú, szociális és társadalmi érzékenység, együttműködési hajlandóság. Tehát olyan befektetők megjelenése, akik nem (csak) a pénzzel tudnak jól bánni, de minden szempontból a társaskapcsolódásban is erősek. Két mondás jut ide eszembe, a „befektetés igazából humán business”, illetve ha külső forrást vonsz be vállalkozóként fennáll a veszélye, hogy a saját eredeti víziód és céljaid helyett a befektető céljait és vízióját szolgálod. Ezért nem mindegy, hogy kik ülnek a befektetői székben és vállalkozóként kiket választunk befektetőnknek.

Kozma Andrea: Mostanában ez egy divatos téma, szinte alig múlik el nap, hogy ne lenne egy újabb felmérés, tanulmány arról, hogy a nagyobb diverzitású cégek jobban teljesítenek minden területen. Azonban hosszú az út a pozitiv diszkriminációtól – azaz amikor ugy próbáljuk ezt az egyensúlyt megteremteni, hogy quota alapon kooptálunk diverzitást megtestesitő szereplőket a különböző szervezetekbe - addig amig a nők, vagy különböző kulturából, nemi identitással, hitbeli meggyőződéssel, testi adottságokkal stb rendelkezők jelenléte már nem téma, nem a nőt, az LMBQT identitású, vagy más kulturából jövőt látjuk benne, hanem azt az embert aki a teljesítménye okán a legmegfelelőbb egy szervezetben.

Pénzcentrum: Mi lehet a magyarázat arra, hogy bár jóval kevesebben vannak a női befektetők a kockázatitőke-piacon, azonban több kutatás is azt jelzi, hogy a realizált hozamok tekintetében jobban teljesítenek a férfi társaiknál?

Verő Barbara: Egy női angyal (főleg korai fázisban) sokszor jobban figyel az emberi tényezőre – bár ismerek nagyon jó férfi példákat is. Egy kezdő vállalkozónak szüksége van lelki támaszra is, ebben talán a nők erősebbek. Nálam többször előfordult már, hogy egy alapító azt kérte, ne is feltétlenül pénzzel támogassam, de legyek mellette a kezdeti nehéz időszakban. Egy nőnek könnyebben mesélnek a problémáikról, mint férfiaknak. Igy hamarabb felszínre jöhetnek a rejtett buktatók, nem várják meg, amíg nagy gond lesz belőle.

Tarczali Patrícia: Ide idézném egy 2021-2022-ben magyar VC-k körében végzett felmérésünk eredményét. Ha megkérdezzük a befektetőket, hogy mibe fektetnek első sorban, akkor a nagyrészük kapásból rávágja, hogy a csapatba. A gyakorlat sajnos azonban azt mutatja, hogy a jogi, pénzügyi, technológiai átvilágítás után – amelyekhez szofisztikált, számokkal alátámasztható, vagy jogszabályi keretrendszerük van, ergo mérhető – a csapat, alapítók felmérésénél maximum a megérzéseikre, úgynevezett emberismeretükre próbálnak hagyatkozni, mindenféle tudományos, szakmai háttér nélkül, ami a mérhetőséget összehasonlíthatóságot biztosíthatná. Pontosan ezért, amikor a befektetési döntésre kerül a sor, akkor a humánfaktort minden más érték, eredmény felül írja és valójában alig esik latba a végső döntésnél. Itt jön a realizált hozammal az összefüggés, ha ugyanezeket a befektetőket a portfóliómenedzsment időszakban kérdezzük meg, hogy mi a legnagyobb kihívás a cégeikkel, akkor az biztosan hogy az elsők között szerepel a vezetői vagy csapat probléma, tehát az emberi tényező, amit az elején végül figyelmen kívül hagytak, vagy alábecsültek és amely kockázatai már előre jelezhetőek lettek volna. Én ebben gondolom a különbséget, a fent említett kutatás szereplőinek hozam eredménye között, akik nagyobb hozamot tudtak realizálni, azt gyanítom a befektetési és portfóliómenedzsment időszakban is hatékonyabban tudták felmérni és kezelni is a humán tényezőt.

Kozma Andrea: Itt pontosan kellene érteni, hogy mit vizsgáltak pontosan ezek a felmérések és ez az eredmény miből adódik. Ami biztos, hogy a korai fázisú, nagy kockázatú befektetés sok szempontból inkább „művészet mint tudomány” azaz, nagy szerepe van a döntésekben a ráérzésnek. A fiúk szeretik ezt „tudománynak” csomagolni, de ettől még nem az. Ezért, minél többszinű az a csapat, amelyik a befektetési döntéseket hozza, annál több olyan szempont kerül a döntéshozatal folyamatába, amelyik rátalál a nagy potenciállal rendelkező csapatokra.

Pénzcentrum: Sztereotípiaként él a női befektetőkkel kapcsolatban, hogy kockázatkerülőbbek férfi társaiknál. Mennyire igaz rátok ez a "biztonsági játékos" szemlélet a befektetéseiteket illetően, illetve jelenthet-e előnyt ez a realizált hozamok tekintetében?

Verő Barbara: Mivel nagyon kevés itthon a női angyal, statisztikai adatokkal nem tudok szolgálni. Ahhoz, hogy én kockázatvállaló lettem, kellett egy nagyon stabil családi háttér, aki biztosítja a próbálkozás lehetőségét és bátorítja a próbálkozást. Alapvetően a magyarok egyértelműen kockázat kerülőek – nem siker orientáltak. Ezért is van az, hogy ha valaki kidugja a fejét a szürkeségből, azonnal nekitámadnak mások – mert felhívja a figyelmét a tömegnek, hogy ők is megpróbálhatnák.

Tarczali Patrícia: Jómagam nagyobb százalékban a tanácsadói/szolgáltatói szemüvegen keresztül látom a befektetők döntéshozási mechanizmusát és kihívásait a befektetési folyamat során nyújtott szakértői, humán due diligence munkám során, illetve a portfólió menedzsment időszakban. Ezalapján, hogy ki mennyire kockázatvállaló vagy kerülő, legfőképpen az befolyásolja, hogy mások pénzével vagy saját megtakarításával játszik e. Fogalmazzunk úgy, hogy az angyaloknak sokkal jobban fájhat egy esetlegesen rosszul meghozott döntés következménye, mint egy intézményi befektető esetében, ahol sok esetben a pénzforrás függvényében a fő mérőszáma a teljesítménynek a tőke kihelyezés mértéke és sebessége. Emellett azt tapasztalom, hogy nemtől függetlenül, minden befektetőnek - akár intézményi, akár angyal, akár közösségi finanszírozásban résztvevő egyén - megvan a saját befektetési hitvallása, stratégiája ha úgy tetszik, amely a már első kérdésnél említett tényezők összességéből áll.

Kozma Andrea: Ez tényleg szeterotipia. Nők kevésbé kerülnek olyan munkahelyzetbe, ahol kockázatos üzleti döntéseket kell meghozni, ami a nőknek a saját családi szerepükről kialakított ön-elvárásaikból adódó, elég komplex téma.

Szerintem a nőknek kell a női családi szerepüket és a nőiességről alkotott képüket újraértelmezniük - és a GYES-t leröviditeni, és a férfiak számára kötelezővé tenni - ahhoz, hogy ez megváltozzon. De ha már egy nő befektetői szerepben van, pontosan ugyanúgy bevállalja az értelmes kockázatokat, mint a férfiak.

Pénzcentrum: Amennyiben a kockázatitőke-piacon belül kizárólag a közösségi finanszírozásokra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a női alapítású startupok sokkal sikeresebbek, több tőkét tudnak bevonni a crowdfunding kampányokon keresztül. Mi lehet ennek az oka, miért teljesítenek a nők ennyire jól ezen a részpiacon?

Verő Barbara: Mivel a crowdfounding még nagyon gyerekcipőben jár itthon, az emberek még bizonytalanok. Szívesen kipróbálják, hogy miről is van szó, de nem nagy tételeket fektetnek be. A vállalkozóból is igen keveset látnak, és a néhány – főleg online találkozón – a nők kommunikációs készségei jobban kidomborodhatnak.

Tarczali Patrícia: Hmm, ez új információ számomra és érdekes statisztika, különösen a teljes finanszírozási piac tükrében. Nőként szeretnék abban hinni, hogy a női energiák, kompetenciák versenyképesebbek ilyen szempontból ezen a területen, ugyanakkor ha közösségi finanszírozáson túli tőkebevonási lehetőségeket vizsgáljuk, ennél prózaibb okokat gyanítok a háttérben. Többek között, hogy számos tőkealap stratégiájában megjelenik az esélyegyenlőség, sokszínű csapatok és női vállalkozók támogatása, amely alapján kimondott cél olyan cégekbe fektetni, ahol van női alapító is, az hogy ez mennyire teljesítmény és piaci alapú finanszírozást feltételez és hova vezet hosszú távon, már másik téma. A közösségi finanszírozásnál az lehetne egy izgalmas adat még, hogy vajon a befektetői oldalon is eltolodás látszik e pozitív irányban a nők aránya felé, amennyiben igen ez lehet egy indok erre. Illetve az érzékenység az olyan érték alapú, társadalmi célt is szolgáló platformok irányába, mint pl. a Brancs termékcélú közösségi finanszírozási platform, ahol nem csak pénzt fektetnek be a vásárlók, de egy ügy, vállalkozó mellé is állnak egyúttal.

Kozma Andrea: Itt megint jó lenne tudni, hogy mit hasonlítunk össze mivel, vagyis, hogy egy milyen választékban, milyen projektekkel lehet több pénzt bevonni crowdfunding keretében. Amit én ma látok, hogy a női vállalkozók által hozott projektek kevésbé technológiaiak, kisebb a bátorság a nagy és komplex álmokra. Sok még a jóga óra, mindfulness, bebiruha ötlet. Vagyis egyszerűbb a termék üzenete ami egy crowdfunding keretében előny. Én nagyon várom a bátor, nagy viziókat a nőktől, ez még várat magára.

Pénzcentrum: Mit gondoltok, van egyértelmű különbség a befektetői szempontrendszerekben attól függően, hogy nőkről vagy férfiakról beszélünk? Ha igen, melyek ezek az eltérési pontok, és milyen előnyt jelenthetnek?

Verő Barbara: A nők szerintem hajlamosabbak az érzelmeikre is hallgatni egy-egy befektetésnél. Főleg korai fázisban, ahol még a számok kevésbé relevánsak, az alapító személyisége, hozzáállása, kommunikációja a döntő szempont.

Tarczali Patrícia: Azokon a gondolatokon túl, amelyeket a korábbi kérdéseknél boncolgattam, talán még az együttműködés vagy versengés kérdését emelném ki. Amikor arról beszélünk, hogy nők és férfiak, mint vezetők, döntéshozók közötti különbség, akkor talán ha egyszer felmérésre kerülne a téma az mutatkozna, hogy a nők nagyobb arányban hajlandóak az együttműködésre, vagy legalábbis az un. co-opetitionre (versengve-együttműködni) üzleti szituációkban is. Ez azért lehet jelentős, mert a jelenleg individualizmus irányába eltolódott társadalomban – annak minden hátrányával - jövő kutatók, és szociológusok szerint a közösségben építkezés és együttműködés tudna pozitív változást hozni, ennek a folyamatnak a felgyorsításában, pedig nagy szerepe lehetne az ilyen szemléletű akár női, akár férfi vezetők elterjedése.

Kozma Andrea: A férfiak nagyon el tudnak csábulni, ha valamiben technológia van és ez sokszor elvakitja őket, a projekt más, esetleg nem működő elemeivel szemben, például a csapatbeli hiányosságoktól, vagy az üzleti modell gyengeségeitől. Sokszor azt látom, hogy ezeket a hiányosságokat könnyebben pótólhatónak tartják, de ha izgalmas a technológia akkor ugorjunk. Én ha azt látom, hogy a csapat dinamika nem jó, vagy nem igazán értem ki fogja az üzleti részt és hogyan vinni biztos, hogy nem tudom támogatni a projektet.

A teljes cikk ITT olvasható.

Címlapkép: Getty Images