A galambhús néhány évtizeddel ezelőtt megszokott étel volt a családok asztalán, mára viszont szinte csak a luxuséttermekben találkozhatunk vele. A 80-as évektől kezdve folyamatos mélyrepülésben volt az ágazat, most pedig keményen dolgoznak azért, hogy újra szárnyalhasson. Hamarosan elkészül Magyarország első vágóhídja, ahol galambokat is vágnak majd - ez nagy löketet adhat a termelőknek, valamint az export is felélénkülhet. Hogy pontosan mi is a helyzet a szektorban, annak járt utána az Agrárszektor.
Szabó Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke úgy fogalmazott a lapnak, hogy a hazai galambfogyasztás fellendülő szakaszban van. A koronavírus-járvány miatt nem voltak események, kiállítások, rendezvények, ezért szinte csak családi hasznosításra „álltak be” a termelők.
Sokan például műtétek után kerestek meg, vagy épp azzal a céllal, hogy tisztított fiókát vásároljanak, mert szeretnének egészséges ételeket főzni a családjuknak.
A hazai termelés ma 25 tonna alatt van, ami marginálissá teszi az ágazatot, jóllehet a nyolcvanas években évente mintegy 2 millió darabot vágtak Magyarországon, az így megtermelt, hozzávetőleg 700 tonnányi vágott galamb pedig jelentős részben exportra került, amely devizabevételt jelentett a gazdaságnak. Jelenleg Franciaország számít Európa legnagyobb húsgalamb-termelőjének, ott a vágás meghaladja az évi 10 millió darabot, amely mintegy 4 ezer tonnányi termelést jelent.
Nem a legolcsóbb húsféle
A szakember elmondta, hogy a galambok már 28 napos korukban vágóérettek, melyek 75-80 dekagrammosak, megtisztítva pedig 60 dekások.
Hazánkban a Sparban és a METRO-ban lehet galambhúst kapni. Egy csomagban három galamb található és 7500 forintba kerül - tehát nagyjából 2500 forint/darabárra lehet számítania a vevőknek.
Háztól azonban lehet olcsóbban is vásárolni, és, mint Szabó Zsolt fogalmazott, ebben az esetben a szoktatás a lényeg, nem a nyerészkedés.
Címlapkép: Getty Images