Nyakunkon a katasztrófa: kilátástalan a helyzet, ez lehet a magyar méz fekete éve

Pais-Horváth Szilvia 2023. június 22. 06:23

Katasztrofálisan indult az idei szezon, a hideg, szeles és csapadékos tavaszi időjárás, valamint a fagyok hatására jóval gyengébb méztermés várható. A HelloVidék a Komárom-Esztergom megyében, Dadon élő méhésszel, Pintér Józseffel arról is beszélgetett, hogy az energiaválság és a hazai infláció milyen hatással van a hazai méhészetekre. Mire számíthatnak a fogyasztók, mennyivel drágulhat a méz?

Óriási az elkeseredettség a magyar méhészek között, az elmúlt időszakban mintha minden összeesküdött volna ellenük. Tavaly ősz óta gyakorlatilag nincs felvásárlás, de még ha lenne is, az is rendkívül alacsony áron, jóformán az önköltségi szint alatt lenne – írta cikkében a minap az Agrárszektor. Mindezek mellett a hazai méhészeknek azzal a furcsa jelenséggel is szembe kellett nézniük, hogy a tél második fele enyhébb volt, mint az azt követő tavasz. A hideg, szeles és csapadékos időjárás, valamint a fagyok hatására pedig jóval gyengébb méztermés várható idén, ami szintén komoly probléma lehet. A méhészek úgy látják, az ágazatra jelenleg a legnagyobb fenyegetést az európai uniós piacokat elárasztó ukrán, kínai és török mézek és hamisítványok jelentik.

Ellepte az országot a hamis import méz

Az OMME elnöke az Agrárszektornak beszélt arról is, hogy soha nem látott piaci problémák sújtják az ágazatot, mivel teljesen leállt a nagybani piac. Ez pedig azoknak az országoknak a méhészét érinti, akik nagyban adnák el a terméküket, mint például a spanyolok, horvátok, románok, bolgárok és magyarok. Bross Péter közölte, hogy a tavalyi termés egy része még a hordókban van a termelőknél, mivel az uniós felvásárlók és kiszerelők főleg az ukrán és kínai mézeket vásárolják és dolgozzák fel. Márpedig ezeknek az árszintjével az uniós termelők nem tudnak versenyezni. A szakember elmondta, hogy a 2022-es év során 1,5-ször több kínai méz jött be az Európai Unió területére, mint egy évvel korábban. A gondokat tetézi, hogy a Kínából érkező szállítmányok jó részéről kiderült, hogy hamisítványok, és nem is lehet méznek nevezni őket, valamint az Európában az utóbbi időben megjelenő török mézeket illetően is hasonlóak az aggályok.

Az európai uniós méhészágazat az elmúlt 50 év legnagyobb válságát éli éppen. A döntéshozók részéről azonban semmi előrelépés nem történt ebben az ügyben

- emelte ki Bross Péter, az OMME elnöke.

A mézárak alakulása

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint jelenleg hazánkban 22.000 fő méhész 1,2 millió méhcsaládot gondoz, és 26.000 t mézet állít elő évente. A méz értékesítése elsősorban hordóban történik (2/3 rész), a méhészek egy része saját maga kipalackozza a mézét (1/3 rész), és közvetlenül a fogyasztónak értékesíti. A méhészek a mézen kívül méhcsaládokat, virágport, propoliszt, viaszt, méhanyát és méhpempőt tudnak értékesíteni.

A hazai méhészetek üzemmérete általában 20-100 db méhcsalád között változik. Ezek a hobbi méhészetek másodállásként, keresetkiegészítésképp működnek, ami jó kitörési lehetőség volt az általában stabil mézpiac miatt a rendszerváltás előtt és később is a nehezebb gazdasági időszakokban. Az elmúlt 25 évben egyre több főállású méhészet alakult ki, ahol 150-1500 méhcsaládot gondoznak.

2021-ben az akácméz nagybani felvásárlási ára 2200-2400 Ft/ kg, a vegyesméz ára pedig 1200-1400 Ft/kg volt, a méhészek azt gondolhatták, hogy a gazdasági helyzetük meg fog oldódni. Ezzel szemben 2022 egy rendkívüli év lett, nem csak az ország nagy részét sújtó aszály miatt. A méhcsaládoktól elvehető méz mennyisége közepes évnek megfelelő volt, viszont az akácméz mennyisége és minősége az előző évekhez képest jobban sikerült. Az elmúlt években az infláció nagy mértékben megemelkedett, 2022-ben a méhészek ezért is arra számítottak, hogy a méz felvásárlási ára emelkedni fog. Nem növekedett, hanem erőteljes visszaesés volt tapasztalható. A tavalyi méhészszezon után az akácméz nagybani felvásárlási ára 1600-1700 Ft/kg, a vegyesméz ára pedig 1100-1200 Ft/kg lett.

Katasztrofálisan indult az idei szezon

Nagyon kellemetlen volt az idei év méhészeti szempontból, a tél második fele enyhébb volt, mint a tavasz. A méhanyák többször leálltak a petézéssel, nem gyarapodtak az állományok – közölte az Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember beszélt arról is, hogy a méhészek nem tudták kihasználni az április közepén kezdődő repcevirágzást, mert hideg volt és fújt a szél. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a repce területe is csökkent a tavalyi évhez képest.

Később se lett jobb a helyzet, az akác első virágzását tönkretették a fagyok, a virágok mintegy 3/4-e lefagyott. Ahol pedig nem, ott az esők tették tönkre a maradékot. Összességében elmondható, hogy az idei akácméztermés katasztrofális lesz.

- tette hozzá.

Hasonló tapasztalatokról számolt be a HelloVidéknek Pintér József méhész is, aki Komárom-Esztergom megyében, Dadon él és több mint 15 éve foglalkozik méhészkedéssel:

A tavalyi tél második fele még enyhe volt, az idei tavaszunk azonban a szokottnál is hidegebb lett. A mínuszok mellett szelesre és csapadékosra fordult az időjárásunk. A késői fagyok miatt jóval gyengébb lesz az idei méztermelés, a lehűlések miatt nagy kihagyásokkal kezdődött az év. Az első problémát az okozta, hogy a hidegben a kaptárban a méhanya abbahagyta a peték lerakását. Ha kint fagy van, a méheknek össze kell húzódniuk, az anyaméh pedig csak annyi petét rak le, amennyit a méhek le tudnak fedni. Azok a peték pedig, amiket nem melengetnek társaik, megfáznak. Emiatt idén kevesebb lett a méhecske. Az első tavaszi nagy méhlegelő, a repce virágzásakor még rendkívül sokat esett az eső. Ha nem esett, akkor pedig fújt a szél - csak pár órára tudtak a méhek kimenni gyűjteni egy kis nektárt, ez is befolyásolta a méhek létszámát.

Nem is meglepő hát, tette hozzá Pintér József, hogy a repcemézből idén mindössze harmadannyi lett, mint tavaly.

Ahogy a termelő a HelloVidéknek közölte, még apósa mellett kezdett el méhészkedni. Később elvégezte a méhésziskolát, Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemre járt, a gyakorlat mellé ott szerezte meg az elméleti tudást. Célja, hogy az emberek jobban megismerjék a mézek jótékony hatásait:

Onnantól kezdve, hogy végeztem az iskolával, kezdtem el teljes erőbedobással méhészkedni. Jelenleg 55 családdal dolgozom, de az, hogy épp hány családom van, annak függvénye, hogy mennyire kedvez a méhészkedésnek az időjárás. Van amikor csak 60 családom van, de 100-nál többel nem is bírnék el. Nem gépesítettem, mind a mai napig hagyományos technológiával dolgozom, a kaptárakat is magam csinálom fából, egy kis családi vállalkozásunk van. Számomra nem is a mennyiség, sokkal inkább a minőség az, ami fontos. Egyedül méhészkedem, a feleségem az, aki besegít.

– mesélte Pintér József, aki időközben olyannyira megszerette szakmáját, hogy minden héten csütörtökönként online videóban is népszerűsíti a mézek jótékony hatásait, emellett rendszeresen méztúrákat és Mézpörgetéses napokat szervez. Ahogy elmondta, azért is tartja fontosnak az ismeretterjesztést, mert lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy az emberek alig két, esetleg három fajta mézet ismernek. Többnyire csak azokat, amiket a boltokban kapni: az akácot meg a vegyes virágmézet. A célja az, hogy az emberek jobban megismerjék a mézek jótékony hatásait, és tudatosan és rendszeresen fogyasszák a mindennapjaikban.

Pintér József méhész

Hogyan alakult a repce után az idei év?

A repce virágzása után a következő nagy méhlegelő, ami hazánkban a legtöbb mézet adja, az az akác. Háromféle akác közül is főként a méhészek a fehérakácra „vadásznak”. Ahogy Pintér József elmondta: sajnos a tavaszi fagyok a fehérakác rügyeit is elvitték. Csak a másodvirágzásban lehetett bízni, méhcsaládjaival neki is máshová kellett vinni a méheket, hogy egyáltalán legyen idén akácméze. A csesztneki vár környékén, valamint az oroszlányi erdőgazdaságnál talált olyan területeket, ahol egyáltalán lehetett akácot gyűjteni:

A tavalyi évhez képest tehát nagyon elmaradt idén az akác. Bár ehhez az is hozzátartozik, hogy tavaly az akác rekord számokat hozott. Nem hiába, akkor nem volt eső, és nem is fagyott el a virág. Idén ehhez képest a méz mennyisége sehol sem volt, körülbelül egyharmad mennyiséget sikerült kipörgetni.

Jelenleg épp a facália és a hárs virágzik. Ahogy a termelő közölte, ideális most az időjárás, nincs eső és szélviharok sem akadályozzák a méhek munkáját:

Az eddigi eredmények egy hét alatt 2 kilót mért a mérleg!

- tette hozzá.

A következő nagy méhlegelő a napraforgó lesz

Ahogy Pintér József elmondta, a napraforgó kifejlődésének is segített a sok csapadék, ami az elmúlt hónapokban lehullott, hiszen ettől is függ, mekkora lesz majd a napraforgó tányérja. A napraforgó is szereti a 25 fok feletti hőmérsékletet, csupán attól kell tartani, hogy ne forduljon túlságosan aszályosra az időjárás, mert azt a napraforgó sem bírja.

Az utolsó számottevő méhlegelő még az aranyvessző.

Ahogy láttam, a sok eső hatására az aranyvessző is nagyon megnyúlt, nincs egy hónap, és már bontogatja a virágait. Ez a virág a méhek téliesítésében is fontos szerepet játszik, ugyanis nagyon nem mindegy, hogy a méhek milyen minőségű mézet tudnak belőle összegyűjteni a mézkoszsorúba. Minél gazdagabb ásványi anyagokban és vitaminokban, annál könnyebben vészelik át a méhek a telet. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a méhek nem alusszák át a telet, ellenben fűtik magukat, hogy ne dermedjenek le télen sem a nagy hidegekben,ezért is elengedhetetlenül fontos számukra a jó minőségű, betárazott méz, ezért sem mindegy, milyen lesz idén az aranyvessző.…

- tudtuk meg.

Számíthatunk - mi fogyasztók - további drágulásra?

Az árak kapcsán Pintér József elmondta, ő 2022 ősze óta nem emelt árakat. Egyrészt azért sem, mert elárasztották az országot az olcsó Kínából és Törökországból behozott (méznek bajosan nevezhető) mézek. Ahogy fogalmazott, sajnos ez a tendencia nagyon visszavette a hazai mézárakat. Annak ellenére is, hogy időközben a hazai termelők költségei az egekbe szöktek:

Nem egyszerű a helyzet, mert miközben elárasztották az országot az olcsó mézek, nekünk, hazai termelőknek, irdatlanul megnőttek a költségeink. A méheket el kell szállítani a méhlegelőre, miközben az üzemanyag ára óriási mértékben megemelkedett. Ugyanakkor mindent nem lehet a fogyasztókra áthárítani! Én magam úgy voltam vele, hogy ebben az évben még nem emeltem, de pár százalékot muszáj lesz, hogy talpon maradhassunk, ezekkel a jelenlegi árakkal sokáig már nem tudjuk fenntartani a méhészkedést!

Az árak:

  • Repceméz: 2750 Ft/kg
  • Akácméz: 3950 Ft/kg
  • Vegyes virágméz: 2250 Ft/kg
  • Szolidágó (aranyvessző): 2700 Ft/kg
  • Napraforgóméz: 2250 Ft/kg
  • Hársméz: 3350 Ft/kg
  • Gesztenyeméz: 2850 Ft/1/2 kg
  • Édesharmat: 2750 Ft/1/2 kg

Ahogy nőnek az emberek kiadásai, úgy fogy kevesebb méz is

Az emberek a válság miatt csökkentik a kiadásaikat, ezt is megérzik a hazai méztermelők:

Én nem piacozom, nem is házalok a mézekkel. Megvan a kialakult vevőköröm, akiknek magam szállítom a mézeket, másrészt neten keresztül értékesítek. Kialakítottunk egy olyan fogyasztói kört, akik stabilnak számítanak. Jellemzően nyáron csökken a mézfogyasztás, de azt is tapasztalom, hogy a válság és a pénzromlás miatt egyre többen elgondolkodnak azon, hogy mire költsenek. Hiába nagyon egészséges és hasznos a méz, sajnos egyre kevesebben engedhetik meg maguknak! Én azért is hiszek a személyes kiszállításban, mert így a személyemmel is garanciát vállalok arra, hogy minden egyes termékem valódi, egészséges hazai méz.

- közölte Pintér József méhész.

Címlapkép: Getty Images