Augusztus utolsó napjaiban dőlhet el legkorábban, hogy szeptembertől emelkedhet-e a minimálbér, mivel ekkor jelennek meg az ehhez szükséges féléves makrogazdasági adatok – tudta meg a Napi.hu. Ha a makrogazdasági feltételek adottak is lesznek, a legkisebb bér emeléséről meg is kell egyezniük a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak.
A legtöbb országhoz hasonlóan Magyarországon is az ősz második felében indulnak a bértárgyalások, és az év eleji béremelés a bevett, a gyakorlatra nincs jogszabályi előírás.
A minimálbér és a garantált bérminimum összegének emeléséről az év bármely időszakában megszülethet akár egy informális keretek között kibontakozó megállapodás is. Ilyen esetben a szociális partnerek felkérik a kormányt, hogy hívja össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését, és teremtse meg a megállapodás hivatalos aláírásához és kihirdetéséhez szükséges feltételeket.
Az európai minimálbér magyarországi bevezetéséről viszont már tartanak a tárgyalások. A kormány azt szeretné, ha a részletekről idén megállapodnának, így a 2024-es minimálbér összege már az EU kritériumai szerint lenne meghatározva. Sokan várhatóan csalódnak, mivel az uniós szabály önmagában nem hoz érdemi bérfelzárkózást.
A kormány tehát a két oldalra hárítja a minimálbérek emelésének felelősségét, ami egyébként teljes mértékben összecseng az Európai Unió és a legfontosabb nemzetközi szervezetek ajánlásával.
Fontos, hogy míg a szakszervezetek bármikor készek lennének aláírni egy évközi béremelésről szóló megállapodást, addig a munkáltatói oldalnak összességében nem érdeke a minimálbér és a bérminimum emelése, főleg nem soron kívül.
A júniusi tárgyalásokon egyelőre csak annyi előrelépés történt, hogy a szakszervezetek javaslatot tettek a minimálbér kiigazítására, a munkáltatók pedig nem zárkóztak el egyből a lehetőségtől.
Érdemi, hivatalos tárgyalásra ugyanakkor augusztus legvégéig biztosan nincs lehetőség, a kiindulópont ugyanis a féléves, hivatalos makrogazdasági és vállalkozói adatok ismerete. Ezek az adatok – egyebek mellett a GDP, az infláció és a termelékenység változása – viszont leghamarabb augusztus végén lesznek nyilvánosak.
A bérmegállapodás világosan fogalmaz: „a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok a jelenlegi (a bérmegállapodás aláírásakor aktuális) előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak – különösen ha a 2023. évi átlagos infláció mértéke a 18 százalékot várhatóan meghaladja – úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában újratárgyalják a megállapodásban foglaltakat”.
A magasabb inflációs várakozások szerint ha a 18 százalékot meg is haladja az árak emelkedése, akkor is alig, legfeljebb néhány tized százalékponttal. Ez azt jelenti, ha lesz is lehetőség a bérkorrekcióra, az egy hajszálon múlhat.
Így változnának szeptembertől a legkisebb bérek, ha megtörténik az emelés:
Az évközi béremelés célja, hogy a legkisebb bérek reálértéke ne csökkenjen akkor sem, ha az infláció meghaladja a 18 százalékot 2023-ban.
Idén januárban
- a minimálbér 16 százalékkal nőtt, bruttó összege 232 ezer forintra emelkedett,
- a garantált bérminimum 14 százalékkal 296 400 forintra nőtt.
A legkisebb bérek reálértékének megőrzése érdekében éves átlagban a minimálbér legalább 2 százalékos emelésére és a garantált bérminimum 4 százalékos korrekciójára lenne szükség.
A munkavállalóknak tehát egész évre járna a korrekció. Ahhoz, hogy a reálérték ne csökkenjen, szeptembertől
- a minimálbér 5,2 százalékos emeléssel bruttó 244 000 forintra nőne,
- a garantált bérminimum pedig 10,5 százalékkal kellene, hogy magasabb legyen, bruttó 327 600 forint.
Címlapkép: Getty Images