Az ország egyetlen üvegalapanyagot gyártó cégénél még tavaly augusztusban hűtötték le az üvegkemencét, és azóta szünetel a gyártás. A termelés leállítását erősen indokolta az akkor elszabaduló gázár. A kemence leállításának másik oka az üveg iránti kereslet jelentős csökkenése volt, összefüggésben azzal, hogy a kibontakozó gazdasági válság miatt egymás után állították le, és halasztották későbbre a hazai építőipari beruházásokat, írja a Népszava.
Korábban úgy tervezték Orosházán, hogy idén márciusban újraindítják a kemencét és vele a termelést, ami nem történt meg.
A cég az utóbbi időben azt kommunikálja, hogy év végén kezdődhet meg újból az üveg előállítása, ám nem mindenki hisz ennek az ígéretnek. Ezt látszik alátámasztani látszik az is, hogy a cég egyáltalán nem jelezte gondjait a kormánynak. Ez derült ki még tavasszal a Magyar Narancs cikkéből, amelyben arról írtak, hogy két ellenzéki képviselő írásbeli kérdéssel fordult Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz, és az erre adott válasz egyértelműsíti: nem kért segítséget az újrainduláshoz az amerikai tulajdonban lévő üvegipari cég.
Annak ellenére sem, hogy a gyármentő programot éppen az olyan cégek számára alkották meg, amilyen a Guardian Orosháza Kft. Ennek keretében vissza nem térítendő támogatást igényelhettek volna energetikai korszerűsítésekre, de ezzel a lehetőséggel nem élt a cég. Pedig a gyármentő program esetében a támogatási intenzitást a vidéki cégek esetében 45 százalékban határozták meg (fővárosi cégek esetében ez 30 százalék), aminek keretében legfeljebb 15 millió euróra, nagyjából 6 milliárd forintra jogosult a nyertes pályázó. A programra 378 cég regisztrált és közülük az első huszonöt nyertes céggel a múlt héten megkötötték a támogatói szerződést.
Sokan féltik az orosházi üveggyártás jövőjét. A cég hónapokkal korábbi hivatalos közlése szerint háromszáz munkavállaló helyett jelenleg százhúszan dolgoznak Orosházán, ami arra utal, hogy az elbocsátások folyamatosak.
A 2021-ben 40 milliárd forintos árbevételű cég e mutatószám alapján a harmadik legnagyobb békési cég volt, amelynek helyi iparűzési adó (hipa) befizetése 350-400 millió forint körül mozgott. Igaz, hogy városi beszállítóival együtt a hipa befizetések összege elérhette az elmúlt években a 600-700 millió forintot, ami nagyon hiányozni fog jövőre az önkormányzat kasszájából.
A gazdasági megközelítés mellett létezik a kérdéskörnek politikai vetülete is - árnyalta a képet Fetser János, a helyi képviselő-testület ellenzéki tagja, aki szerint több mint feltűnő, hogy a Guardian Orosháza Kft-ért egyáltalán nem lobbizik sem a térség fideszes országgyűlési képviselője, Erdős Norbert, sem a város polgármestere, Dávid Zoltán annak ellenére sem, hogy komoly térségi és városi érdek fűződik a síküvergyár életben tartásához.
A lap informátorai szerint inkább azt mérlegelhetik a cég tulajdonosai és vezetői, hogyan alakul középtávon a magyar gazdaság és vele az építőipar helyzete. Növekszik-e ennek nyomán a síküveg iránti kereslet, vagy a hazai igények kielégíthetőek a Lengyelországban gyártott és onnan ideérkező alapanyagból.
A gyárbezárás fenyegető réme miatti borúlátás ellenére olyan, az üvegiparból érkező szakmai véleményt is hallottunk, hogy akár tíz üvegipari mérnökkel bármikor újraindítható az orosházi síküveggyártás. Vagyis a mostani tetszhalott állapot nem a halált jelenti az itteni gyár számára.
Az USA-ból irányított Guardian Glass tizenegy európai gyárral rendelkezik, ezek közé tartozik az orosházi, és a már emlegetett częstochowai is, valamint a Németországban, a szászországi Zwickau mellett található Thalheimben működő gyár. Oroszországban Rosztovban és Rjazanban működtet egy-egy üzemet a Guardian Glass.
Címlapkép: Getty Images