Európa éppenhogy leválik az orosz gázról és máris újfajta energiafüggőség alakulhat ki a kontinensen. Mindezt jól jelzik a Magyarországon is gőzerővel épülő kelet-ázsiai akkumulátorgyárak. Ezen eszközök előállításához olyan nyersanyagokra van szükség, melyekben sem hazánk, sem Európa nem bővelkedik. De hogyan érhető el a hosszútávú energiafüggetlenség? Többek közt erről beszélgetett a Pénzcentrum az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) frissen megválasztott alelnökével Ürge-Vorsatz Diánával.
Ahogy a portál arra kitért, 2021 augusztusában az IPCC egy új összefoglaló jelentésben alapvetően négy régióra bontotta Európát. Éppen ezért arra is rákérdeztek, hogy a Magyarországot is magába foglaló Nyugat- és Közép-Európai régió milyen módon érintett a klímaváltozásban?
Ahogy Ürge-Vorsatz Diána mondja, a legfőbb kihívást ritkán említjük:
ezek a hőhullámok. Az aszály is baj, de a hőség még nagyobb. Ez már most is jelentős egészségügyi károkat okoz. Tavaly Európában több mint 60 ezren haltak meg a hőség következtében. Ráadásul a gazdasági életünk is szenved, hiszen egy bizonyos hőfok felett nem lehet rendesen dolgozni. Sem szellemileg, sem fizikailag. Mezőgazdasági munkák nagy részét nem lehet légkondicionált térben végezni. Egy ideig lehet éjszaka csinálni ezeket a feladatokat, de akkor nem olyan termelékeny az ember. Arról nem is beszélve, hogy nagyon megdrágítaná a termelést is.
Mint mondta, Magyarország két régió határán van: a Nyugat- és Közép-Európai, illetve a Dél-Európai között. Ez utóbbit egyre súlyosabb hőhullámok jellemzik. A 2000-es évek második felében a nyár háromnegyedében nem lehet kint tartózkodni.
Ez nemsokára eléri hazánkat is. A vízhiány a második nagy kockázat, mely főként Dél-, de Kelet-Európát érinti. Ha elfogy a víz, akkor pedig nincs mit tenni. Így jutunk el a harmadik problémához: a vízhiány miatt a mezőgazdaság nagy része is felborul. Ezenkívül pedig érdemes számolni árvizekkel, aszállyal, plusz járványokkal, akár a malária vagy dengi láz visszatérésére, akár új pandémiákkal - és akkor a kártevő-inváziókról még nem is beszéltünk
- emelte ki a szakember.
A szakember szerint a Paks 2 beruházási költségét célszerűbb lenne a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésére fordítani, ezzel mind a természet, mind a magyar háztartások jobban járnának. Az interjúban szó esik még a klímaváltozás elleni harcról, a túlnépesedés hatásairól és a túlfogyasztás veszélyeiről. A teljes interjút ide kattintva olvashatjuk el.
Címlapkép: Getty Images