Már másfél hónapja él az élelmiszerboltok meghatározott körére előírt kötelező akciózás, amely végül felváltotta az élelmiszerárstopot. A kormány folyamatosan közli, hogy milyen rendkívüli csökkenések figyelhetők meg az élelmiszerárak, a KSH ennél sokkal óvatosabb adatokat közöl, az agrárközgazdász szerint azonban a látszat csalóka, mert amíg egyes termékeknél valóban lehet némi árcsökkenés, másoknál épp az ellenkező előjelű folyamat, a drágulás figyelhető meg. Bármi is történjen azonban a következő hónapokban, egy dolgot biztosra vehetnek a magyar vásárlók, hogy hazánkban az élelmiszerárak gyakorlatilag utolérték a nyugat-európai árszintet, emiatt azonban nem várható komolyabb árcsökkenés a jövőben - írta az Agrárszektor.
A kötelező akciózás bevezetése, de különösen az árfigyelő rendszer indulása óta óta a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy mennyit estek az élelmiszerárak a hazai élelmiszerboltokban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb, fogyasztói árakról szóló jelentésében azonban jóval szerényebb csökkenésekről számolt be. De akkor mi az igazság? Milyen folyamatok figyelhetők meg most az élelmiszeráraknál? Az Agrárszektor erről kérdezte Raskó Györgyöt.
Az agrárközgazdász szerint jelenleg kettős folyamat figyelhető meg az élelmiszeráraknál: a kötelező akciózásoknál egyértelmű, hogy ha egy hálózatra vonatkozik az intézkedés hatálya, akkor ott van árcsökkenés. Azoknál a boltoknál azonban, amelyeknél nem volt kötelező bevezetni ezt, ott komoly emelkedés történt. Raskó György szerint ugyanakkor a liszt, a cukor, az étolaj mellett a sertéscomb és a csirkemell ára is jelentős mértékben nőtt, és ez benne is lesz a KSH szeptemberi jelentésében.
Az a probléma, hogy a piacot rendkívüli mértékben megzavarja a kötelező akciózás, vagyis az, hogy mennyiféle termékre van előírva, illetve, hogy az egyes áruházláncok mely termékekre alkalmazzák. Emiatt azonban nehezen lehet az infláció irányát kimutatni
- mondta Raskó György.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható.
Címlapkép: Getty Images