A nyugdíjasok szempontjából a legforróbb őszi téma, hogy végre lesz-e korrekciós nyugdíjemelés, és ha igen, akkor milyen mértékben. A előzetes becslések szerint legalább 2,4%-os, legfeljebb 3,6%-os korrekcióval számolhatnak idén a nyugdíjasok.
A KSH augusztusra vonatokozó gyorstájékoztatója szerint az általános infláció 16,4%, a nyugdíjas infláció 17,2% volt. Az idei év első nyolc hónapjában rendre 22, illetve 23,3%-os inflációt láttunk - írja a Portfolio.
E mértékek alapján kell a kormánynak még szeptember folyamán megbecsülnie a 2023-ra várt éves inflációt. Ha e becslés szerint akár az általános, akár a nyugdíjas infláció éves mértéke 15%-nál magasabb lesz, akkor kell a (nagyobb) különbség erejéig a novemberi kiegészítő nyugdíjemelési korrekciót végrehajtani. A pontos mértéket és az emelendő ellátástípusok felsorolását egy október folyamán kiadandó kormányrendelet tartalmazza majd.
Feltehetően a legalább 2,4%-os, legfeljebb 3,6%-os nyugdíjemelési korrekcióra számítani lehet, ezt követeli a nyugdíjasok védelmét minden lehetséges alkalommal hangsúlyozó kormányzati kommunikáció hitelességének megőrzése is.
A visszamenőleges korrekciós nyugdíjemelés mértékére vonatkozó tényleges válaszra már csak néhány hetet kell várnia Magyarország lakossága egynegyedének, közel két és félmillió embernek. A kétmillió nyugdíjas mellett ugyanis félmillió egyéb ellátásban részesülő is jogosult a pótlólagos nyugdíjemelésre, így ők is tűkön ülve várják, mikor és hogyan dönt a kormány az infláció okozta tartós szenvedésük enyhítéséről.
A nyugdíj Magyarországon alapvetően két tényező függvénye: a nyugdíjjogosultság tekintetében milyen hosszú szolgálati időt lehet figyelembe venni, és milyen összegű a nyugdíj alapját képező számított nettó havi életpálya átlagkereset összege.
A nyugdíjak alapjául szolgáló átlagkeresetet úgy állapítják meg, hogy az 1988 óta évente keresett béreket az adott évre vonatkozó járulék- és adószabályok szerint nettósítják, majd e számított nettó éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval hozzáigazítják a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez mint kereseti referencia értékhez, s ennek eredményeként megkapják a számított, havi nettó életpálya átlagkereset összegét. Ezt az összeget kell megszorozni a szolgálati idő egész években mért hosszától függő, nyugdíjskála szerinti százalékos mértékű nyugdíjszorzóval, és ez lesz a nyugdíj összege - hívta fel a figyelmet a lap.
Címlapkép: Getty Images