Az ára miatt vonzó lehet az osztatlan közös tulajdon, azonban ha sokig tartana valamennyi tulajdonostárssal megegyezni, a vevők nem várják ki és másik ingatlan után néznek. A pénzügyi intézmények döntő többsége nem is ad több lakásból álló ingatlanban található, osztatlan közös tulajdonban lévő lakásokra hitelt, ám családi házas ingatlanok esetén – ha annak helyzete használati megosztással rendezett - van mód hitelfelvételre - írja a Magyar Nemzet.
Az osztatlan közös tulajdon rendszerint kedvezőbb árú, azonban a tulajdonostársak elővásárlási joga és az elhúzódó egyezség rejthet buktatókat
– mondta a lapnak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, majd hozzátette: Problémamentes lehet ugyanakkor például egy ikerház, ahol az épület külön, míg a telek osztatlan közös tulajdont képez vagy a helyi előírások miatt társasházként kezelik. A hangsúly viszont osztatlan közös tulajdonok esetében nem a tulajdonosok vagy a lakóegységek számán van, hanem az érvényes, ügyvéd által írt használati megosztáson, amely garanciát jelent a kizárólagosságra.
Leginkább nagyobb ingatlanok esetében van jelentősége az elővásárlási jognak, mint adásvételt nehezítő tényezőnek. Tehát például egy százlakásos társasház parkolója osztatlan közös tulajdon lehet, ami bonyolíthatja az ügyletet. Az is megesett, hogy az adásvételi szerződést már megkötötték, mire az egyik tulajdonostárs az utolsó pillanatban bejelentette: mégis él az elővásárlási jogával. Arra is lehet példa, hogy több hónapot kell várni a tulajdonviszonyok rendezésére vagy egyáltalán a megvásárolhatóságra, ilyenkor a vevők elállhatnak az üzlettől és másutt keresnek maguknak eladó ingatlant - írja a Magyar Nemzet.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy esetenként húsz, de akár negyven százalékkal is olcsóbb lehet az osztatlan közös tulajdon egy hasonló paraméretű ingatlannál, ha nem rendelkezik használati megosztással. Utóbbi hiánya viszont több hátulütővel is járhat, hiszen patthelyzet alakulhat ki egy esetleges felújítás, korszerűsítés esetén.
Arra a kérdésre, hogy mikor és hol alakultak ki osztatlan közös tulajdonok, nehéz egyértelmű választ adni. Országos szinten nagyjából egységes a szóródás, nincs olyan, hogy valahol egyáltalán nem, vagy túl nagy arányban fordulna elő ilyen tulajdonviszony
– mondta Balogh László. Voltak olyan időszakok – például a rendszerváltástól az ezredfordulóig –, amikor több osztatlan közös tulajdon alakult ki az ingatlanpiacon. Ez leginkább a társasházi lakások esetében fordul elő.
Az OTP a lapnak arról is beszámolt, hogy a pénzügyi intézmények döntő többsége nem ad több lakásból álló lakóingatlanban található, osztatlan közös tulajdonban lévő lakásokra hitelt. Családi házas ingatlanok esetén azonban – amennyiben annak helyzete használati megosztással rendezett – van mód hitelfelvételre.
Címlapkép: Getty Images