Nagy bajban vannak a cukorrépa termesztők az Alföldön. A tavalyi és az idei rendkívül száraz időjárás kedvezett a cukorrépa gombás fertőzésének - írja a Délmagyar. A makrophomina betegség miatt vannak olyan cukorrépa földek, ahol a termés teljes mértékben szét van rohadva, csak néhány épen maradt tő maradt.
A lapnak Gránicz Zoltán a szentesi Terra-Coop Kft. agronómusa és növényvédelmi szakértője mesélte és mutatta is meg a vállalat földjén található szétrohadt, penészes répákat. A Terra-Coop 400 hektáron termel cukorrépát.
A tartós aszály és egy másodlagos gombafertőzés hatására a cukorrépa rothadásnak indult. Ez annak a következménye, hogy a nyáron hetekig volt nagyon meleg, 35-38 Celsius fok közötti hőmérséklet, ami miatt a répa legyengült. Hiába kezeltük gombaölő szerrel és lombtrágyákkal, a makrophomina felütötte a fejét és kezdődött a gyökérrothadás
– mutatta a szakember.
A makrophomina, a nyári gyökérrothadás egy gombás betegség, ahol fellép, ott teljes termésveszteséget is okozhat, mint például Nagymágocs határában. A répa hervad, fonnyad, szárad, majd kipusztul. A gyökerek elhalása a külső részektől halad befelé, az elhalt répatest összezsugorodik, valósággal mumifikálódik.
Ez a gomba mindenütt jelen van, de ahhoz, hogy a fertőzés beinduljon, számára ideális körülményekre van szükség, amik idén, de már tavaly is megvoltak. Tavaly is nagyon meleg és száraz idő volt. Az „eredménye” szemmel látható. A termés alkalmatlan bármire is. Betakarítani azonban muszáj, a táblán nem maradhat, ha betárcsáznánk, az komoly problémát jelentene a következő évek termésére is. Ez a munkafolyamat egyébként tovább növeli a kárunkat
– folytatta Gránicz Zoltán.
Farkas László őstermelőként Szentesen 15 hektáron termeszt cukorrépát. Idén ment nyugdíjba, korábban a Pankotai Agrár Zrt. növénytermesztési igazgatója volt.
Vegyes a kép a cukorrépa területemen. Még van benne élő répa. Távolról nézve zöldnek tűnik, de közelről már hasonlít ahhoz a táblához, ahol most vagyunk. A jövő héten dől el, hogy mi lesz a sorsa
– mondta Farkas László, aki szerint hosszútávon az öntözésfejlesztés elengedhetetlen a probléma orvoslásában. Gránicz Zoltán elmondta, a káruk enyhítése ügyében lépéseket tettek, de eddig nem túl sok mindent sikerült elérniük.
Címlapkép: Getty Images