A hazai agrár-felsőoktatás szinte soha nem látott ütemben kezdett el fejlődni, amire nagy szükség is volt. A mezőgazdaság mára már csúcstechnológiai ágazattá vált, erre pedig reagálni kellett. A 2023-as Agárszektor Konferencián is szó lesz erről, de most Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora az Agrárszektornak beszélt olyan témákról is, hogy hogyan reformálták meg Magyarországon az agráregyetemeket, illetve arról is, hogy milyen szakemberekre van szükség ahhoz, hogy a magyar agrárium szereplői helyt tudjanak állni a versenytársakkal szemben. A szakember szerint, jó irányban haladunk ez ügyben, és a nemzetközi porondon is sikerült magunkra irányítani a figyelmet.
Hogyan látja jelenleg a hazai agrár-felsőoktatás helyzetét?
Három évvel ezelőtt a magyar felsőoktatás legnagyobb vállalkozásába fogtunk bele azzal, hogy egy olyan integrációt indítottunk el, aminek nem volt előzménye. Négy egyetemet érintő integrációs folyamatról beszélünk, amelyhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz tartozó 11 agrár-kutatóintézet, ebből alakult ki az a hatalmas erőcentrum, amely már nemcsak az oktatást és a kutatást végzi, hanem a hozzá kapcsolódó innovációs, fejlesztési és szaktanácsadási munkákat is. Ez Közép-Európában is a legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé tett bennünket, azonban fontos, hogy más, meghatározó tudományterületeken is folytatunk képzéseket.
Öt tudományterületen, az agrár mellett a műszaki, gazdasági, a neveléstudományi és a művészeti területen is oktatunk. Az integrációs szükségessége évtizedek óta megvolt, hiszen nagyon szétaprózott és szétforgácsolt rendszerben működött az agrár-felsőoktatás Magyarországon. Igazodnunk kellett a nemzetközi trendekhez, ahol fókuszáltan, koncentráltan zajlottak az ezzel kapcsolatos képzések.
A mezőgazdaság csúcstechnológiai ágazattá vált, nagyon komoly innovációs és kutatási munkára van szükség napjainkban ahhoz, hogy nemzetközileg elismert eredményeket produkáljunk. A digitalizáció, az informatika, a robotika és az űrtechnológia is megjelent már az ágazatban, ezek pedig magukkal hozták, hogy ami az idén még versenyképes tudásnak számít, az néhány év múlva már elavult technológiának fogják hívni.
Az egyetem folyamatosan köt együttműködéseket is külső partnerekkel. Jelenleg hogyan állnak ezzel?
Ma, amikor rendkívül dinamikusan változik a tudomány, az oktatás, illetve nagyon gyorsan változnak a piaci igények és a társadalmi elvárások az oktatás minőségével szemben, az a kiindulási pontunk, hogy csak úgy tudunk naprakész tudással rendelkező mérnököket, szakembereket kibocsátani az egyetemről, ha a munkát nagyon szoros együttműködésben végezzük a gazdasági élet meghatározó szereplőivel. Ezért, amikor együttműködési megállapodásokat kötünk velük, ez egyúttal a közös oktatási, kutatási programokra és együttműködésekre fókuszál. Nemcsak arról van szó, hogy látványos aláírási ceremóniákat meg dossziékat készítsünk elő, hanem ezeket tartalmilag is nagyon irányítottan és szervezetten rakjuk össze. Minden egyes szakunkat, képzésünket a piaci szereplőkkel szoros együttműködésben végezzük. Ennek több formája létezik. Egyrészt a duális képzés, több mint 100 piaci partnerrel van ilyen együttműködésünk, a másik része pedig a szakok tartalmi megújítása.
Milyen tapasztalataik voltak eddig az Agrárszektor Konferenciákkal kapcsolatban?
2015 óta minden évben résztvevője vagyok a konferenciának, plenáris előadóként. A jelenlévő, meghatározó gazdasági és szakmai szereplőknek hála ez egy olyan számvetése, egyfajta összegzése az év ágazati eredményeinek, amely jó alapot ad arra, hogy irányokat szabjunk az elkövetkező időszaknak. Egy olyan találkozópontja az agráriumnak, ahol minden meghatározó szereplő jelen van, egy igazodási pont a következő évre, emellett pedig kiváló alkalom a tapasztalatok összegzésére.
A teljes interjút az Agrárszektor oldalán olvashatjátok.
Címlapkép: Getty Images