Befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek - mondta el az Agrárszektornak Bige László elnök-vezérigazgató, a vállalat tulajdonosa. Bige szerint a júliusban megjelent, a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet olyan gazdasági környezetet teremtett, amelyben lehetetlen a többletköltség érvényesítése az árakban. Az így veszteségessé váló gyártást a cég nem vállalja. A Nitrogénművek már november 6-tól leállt, a nyilvánosan elérhető adatok szerint csupán egy hónapra, ám most Bige László az Agrárszektornak megerősítette: nem tervezik az újraindulást, a vállalat 93 év után befejezi a gyártói tevékenységét.
A korábbi hírekkel ellentétben a Nitrogénművek nem egy hónapra, hanem határozatlan időre állt le, sőt, az üzleti környezet drasztikus romlása miatt a vállalat nem tervezi az újraindulást, 93 év után befejezi a gyártói tevékenységét
– mondta el az Agrárszektornak a cég tulajdonosa, Bige László. Az egyetlen hazai műtrágyagyártó vállalat szerint a széndioxid-kvóta ingyenes kiosztása, ráadásul az eladása után is kivetett adó ellehetetleníti a gyártást, mivel olyan költségnövekedést eredményez, amelyet nem lehet érvényesíteni az árakban.
Horrorterhek a kvóta után
Mint azt a Portfolio júliusban, a vonatkozó kormányrendelet kapcsán megírta: nagyon kellemetlen hírt kaptak a nagyobb CO2-kibocsátók a 320/2023-as kormányrendelettel, hiszen a térítésmentesen kiosztott szén-dioxid kvótákra a kormány bevezetett egy nagyon magas, 40%-os különadót, ami az érintett vállalkozások eredményes működését alapvetően rombolta. Emellett a kormányrendelet egy 10%-os tranzakciós díjat is bevezetett a kvótaértékesítésekre, ami a cégek likviditási helyzetében okozhatott kihívásokat. Ezt a rendeletet módosította október elején a 452/2023-as kormányrendelet, amely a különadó mértékét 36%-ra csökkentette, de közben a tranzakciós illeték 15%-ra ugrott.
Az Agrárszektor megkereste a Nitrogénművek vezetőjét, azok után, hogy a cég a nyilvánosan elérhető adatok szerint november 6-tól, elvben egy hónapra már beszüntette a termelést. A lap érdeklődésére Bige László eljuttatott egy levelet az Agrárszektornak, amelyet szeptember 7-én írt Lantos Csaba energiaügyi -, és Nagy István agrárminiszternek. A levélben a szóban forgó kormányrendeletre, és az abból fakadó költségnövekedésre hivatkozik – ez utóbbi a cég számításai szerint meghaladja a 20 ezer forintot a műtrágya tonnájára vetítve. Bige László álláspontja szerint ez kigazdálkodhatatlan, hiszen így a műtrágya eladhatatlanná válna. A helyzet miatt a tulajdonos kilátásba helyezi azt is, hogy a gyár szeptember 30-án leáll. Ez valójában később, november 6-án történt meg.
Alább olvasható a változtatás nélküli levél részlete:
Tisztelt Miniszter Úr!
július 17-én jelent meg a Kormány 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelete a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról. A rendelettel kapcsolatos aggodalmunkat július 21-én, Miniszter Úrnak küldött levelünkben kifejeztük, majd azt személyesen is megosztottuk Steiner Attila államtitkár Úrral, majd Dali Daniella helyettes államtitkár asszonnyal folytatott megbeszélésünkön, amit további információmegosztás követett.
Tájékoztatjuk Tisztelt Miniszter Urat, hogy a Nitrogénművek Zrt. 1931 óta, tehát 93 éve Magyarország legrégebben működő vegyipari vállalata. Az elmúlt 14 évben 450 millió € saját forrásos beruházást hajtottunk végre állami támogatás igénybevétele nélkül. Ezen beruházásokkal elértük, hogy Európa C.N.A. típusú nitrogén műtrágya 13%-át Magyarországon termelik. A műtrágyák közül ez a legzöldebb és a legkorszerűbb. A világ legnagyobb és legkorszerűbb salétromsav gyára Pétfürdőn működik. A tradíciók és az ipari kultúra nagyon magas színvonalú, termelői gyárainkban a dolgozók nagy többsége első munkahelyes, és innen is mennek nyugdíjba. Dolgozóinkat megbecsüljük, 2023. 1-8 havi átlagjövedelmük 770.287 Ft. Az üzemek működtetésében a szakmai tapasztalat és tudás nem pótolható a nagyfokú robbanásveszély miatt. Egy-egy munkaposzton a betanulási idő 3 év. Azok a gyárak, akik elengedték a dolgozóikat, majd később újra akartak indulni, de a szakmai tudás nélkül ez lehetetlenné vált. Például Szerbia 3 műtrágya gyár, Románia 5 műtrágya gyár.
A teljes cikket a témában és a teljes levelet az Agrérszektor oldalán olvashatjátok.
Címlapkép: Getty Images