A digitális átállást elősegítő pályázatnak köszönhetően a magyar gazdák az elmúlt két évben több száz új kombájnt, több ezer új traktort és munkagépet vásároltak, kérdéses viszont, hogy mennyire tudják kihasználni az ezekben rejlő lehetőségeket - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián. Az általános vélekedés szerint sokan voltak, akik csak puszta gépbeszerzési lehetőségként tekintettek a pályázatra, és nem léptek előre a digitalizáció, illetve a precíziós gazdálkodás tekintetében. A szakemberek megbeszélték, hogy mely területeken kellene további lépéseket tenniük a magyar gazdáknak, miben áll a gyártók és szolgáltatók felelőssége az agrárdigitalizáció kapcsán, illetve, hogy eléggé képzettek-e a magyar gazdák az új, modern gépek és technológiák használatához.
A digitális és precíziós mezőgazdasági gépek és megoldások működésük során rengeteg adatot gyűjtenek, méghozzá helyspecifikus adatokat - mondta el Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián. A szakember emlékeztetett, hogy Magyarország felett négy műholdas rendszer is van, ami azért jó, mert minél több műholdat látnak a gépek és eszközök, annál pontosabb működésre képesek. A precíziós gépirányításnál pedig extrém nagy pontosságra van szükség, méghozzá úgy, hogy a műveletek bármikor és tetszőleges számban megismételhetőek legyenek. Ehhez elengedhetetlen az RTK korrekciós jel biztosítása, amelyet azonban számos tényező is befolyásolhat. Az ágazat megkülönböztet a műhold és a vevő környezetében jelentkező problémákat is, ez utóbbiak közé tartoznak például a naptevékenységek, amelyeknek a jeltorzító hatása komoly problémákat okozhat a Földön. Ennek oka, hogy a nagyon erős naptevékenység hatására töltött részecskék halmozódnak fel az ionoszférában, amelyek mennyisége folyamatosan változik, ez pedig meg tudja zavarni a műholdjeleket, ami pedig óriási eltéréseket okozhat a navigációban.
Minél több ilyen töltött részecske van az ionoszférában, annál nagyobb a probléma. És hogy mit tehetünk ellenük? Mérünk, mérünk és mérünk. Minél többet mérünk, annál több adatból dolgozhatunk, és annál biztosabban állapíthatjuk meg az eszközök tényleges helyzetét
- mondta Mesterházi Péter Ákos.
Amit pedig nem tud mérni az ember, azt becsülje meg és modellezzük, majd ebből hozza létre azt a korrekciós jelet, amivel csökkenteni lehet a hibát a tájékozódás és navigáció során - mondta el a szakember, aki szerint a rendszer akkor a legsebezhetőbb, ha csak egy műhold jelét tudja fogni. Mesterházi Péter Ákos végezetül beszélt a Trimble új műholdas jelszolgáltatásáról, amely az egész Föld felszínén képes abszolút helymeghatározást biztosítani, méghozzá 2,5 centiméteres pontossággal.
Már 20 éve vannak velünk azok a gépek, megoldások és helyzetmeghatározó rendszerek, amelyeket nap mint nap használunk
- mondta el Mészáros Gábor, a KITE Zrt. kiemelt szolgáltatási igazgatója, aki szerint ezek a legtöbb agrárvállalkozásnál már alapvető eszközöknek számítanak.
A gyakorlat számára pedig az az eszköz, technológia vagy megoldás hasznosítható, amelybe a gépkezelőtől a tulajdonosig kevés energiát kell befektetnie, és valamilyen plusz jövedelmet hoz a vállalkozás számára. A szakember beszélt arról is, hogy a precíziós eszközök technológiaváltást hoztak a mezőgazdaságban, és azok a leginnovatívabb termelők, akik először kezdték meg ezt a folyamatot. Mészáros Gábor beszélt arról is, hogy az adatalapú gazdálkodásnak Magyarországon nagy lökést adott a digitális átállást elősegítő pályázat. Mint mondta, rettenetes mennyiségű adat keletkezik nap mint nap, és egyre többen használják ki az ebben rejlő lehetőségeket, legyen szó akár termőképességi, akár pedig kijuttatási térképekről, a következő években pedig tovább nő majd azok száma, akik elkezdik a helyspecifikus gazdálkodást. Az ehhez szükséges adatok és technológiák már a rendelkezésre állnak, a digitális platformok, applikációk és megoldások is itt vannak - emelte ki a szakember. A helyspecifikus gazdálkodás kapcsán Mészáros Gábor elmondta, hogy a tápanyag-utánpótlás és kisebb mértékben a vetés kapcsán már megtörtétek az első lépések, de például a növényvédelem esetében még gyerekcipőben jár, ahogy az öntözést illetően is.
És hogy melyek azok a megoldások, amelyekbe nem kell plusz energiát beletenni? Az erózió elleni védelem például ilyen, ráadásul az új uniós Közös Agrárpolitika Helyes mezőgazdasági és környezeti állapotának részét képezi, amit ellenőrizni is fognak. Ha pedig van olyan technológia, ami segíthet az ennek való megfelelésben, akkor azt használjuk
- mutatott rá Mészáros Gábor.
A cikket tovább olvashatjuk az Agrárszektor oldalán, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images