Az itthon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül, döntően Németországba és Lengyelországba. Komoly problémát jelent azonban, hogy jellemzően az alapanyagot vásárolják fel, és nem a készterméket.
Bár az Európai Unión belül hazánk a legnagyobb exportőr, komoly problémát jelent azonban, hogy jellemzően az alapanyagot vásárolják fel, és nem a készterméket, pedig a feldolgozást mindenképpen hazai kézben kellene tartani - írja az Agrárszektor.
A lapnak a FruitVeB arról számolt be, hogy az utóbbi években a tormatermesztés jövedelmezősége jelentősen csökkent itthon, sokan részeben emiatt fel is hagytak a termesztéssel.
A torma a legtöbb magyarországi háztartásban általában csak húsvétkor kerül elő, pedig kedvező egészségügyi hatásai indokolttá tennék, hogy gyakrabban fogyasszuk - tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. Közölték, reszelt tormát döntően az említett húsvéti, amellett pedig a karácsonyi időszakban esznek a magyarok, annak ellenére, hogy egész évben rendelkezésre áll.
Ugyanakkor nem csak reszelt formában, hanem ízesítőként is alkalmazzuk például savanyított és ecetes uborka, káposzta, cékla, csalamádé ízesítéséhez - és nem közismert, hogy a virslihez használt mustár is tartalmaz tormát.
Magyarországon 2023-ban 1228 hektáron termesztettek tormát, ami a 2020-as csaknem 1400 hektáros területhez képest visszaesésnek számít, bár pont a tavalyi évben kis bővülés volt megfigyelhető - számolt be lapunknak a szervezet. A termőterület 98 százaléka (1210 hektár) Hajdú-Bihar megyében, ott is az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység találkozásánál, Debrecentől keletre, a Hajdúvértes, Létavértes, Újléta, Vámospércs, Kokad körzetben, 13 településen található. Emellett Tolna megyében van még 20 hektár körüli terület).
A teljes cikkért KATT az alábbi linkre.
Címlapkép: Getty Images