Adminisztratív terhet jelent az értékesítőknek, a fuvarozóknak, illetve számos húskészítmény-gyártónak az import sertéshúsra vonatkozó bejelentési kötelezettség, és mindez a költségekben is megjelenhet - mondta az Agrárszektornak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.
Óriási károkat okozott Ukrajna sertéstartásában az afrikai sertéspestis (ASP) kirobbanása, a járványt nem tudták megfékezni az országban, és hatalmas telepek estek áldozatául - tudta meg az Agrárszektor Fitos Gábortól, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatójától. Hozzátette, Ukrajna behozatalra szorul sertéshúsból, nem önellátók, a kivitel tekintetében a sertéspestis miatt pedig tiltólistán vannak.
Nem tudunk arról, hogy érdemi mennyiségű sertéshús érkezne hazánkba Ukrajnából. Az ASP miatt pedig amúgy sem exportálhatnak szinte sehova - mondta lapunknak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Kiemelte, Ukrajnában körülbelül 5 milliós a sertésállomány és 8 millió körüli az éves vágás, a magyar pedig 4,5-4,7 millió környékén van évek óta. A szakember hangsúlyozta, Magyarországra jön be egyébként sertéshús külföldről, döntően az Európai Unióból, azon belül Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból, illetve Szlovákiából érkezik a legtöbb.
Azt látni kell, hogy a magyar sertéshús külkereskedelmi mérlege az elmúlt 5-8 évben majdnem mindig egyensúly közeli állapotot mutatott, annyit vittünk ki körülbelül, amennyit behoztunk.
20-30 000 tonnás plusz vagy mínusz jellemzi az éves sertéshús külkereskedelmi mérlegünket. A mi szállításunk is döntően az EU-ba történik.
A cikk folytatása az Agrárszekton olvasható, ITT!
Címlapkép: Getty Images