Mint a legtöbb találmány, ez a program is egy szerencsés véletlen egybeesésnek köszönhetően született meg. A modell nem magyar találmány, az angolok már hosszú évek óta ebben a formában igyekeznek a fiatalokat környezettudatosságra nevelni, valamint megismertetni őket az otthoni növénytermesztés nyújtotta örömmel. Egy cikk kapcsán ismerkedett meg ezzel a modellel Hagyáné Takács Ibolya, a mezőkovácsházi Kék Ibolya Kertészetének tulajdonosa.
A kis kertészetnek a növényvédő szerek által kiváltott allergiás reakciók miatt kellett alternatív megoldást találnia a növényvédelemre, így kezdtek el gyógy- és fűszernövényekkel foglalkozni. A termesztés során fennmaradt palántákat azonban nem értékesítette, hanem egy felhívást tett közzé a közösségi oldalon, hogy azok más módon hasznosulhassanak. A kiírásra egy kétegyházi óvoda jelentkezett, ahol nemcsak a felajánlott növények, hanem a program is tápanyagban gazdag talajra talált.
A játékos kertészkedéstől a tudatos nevelésig
Mivel az „Ehető játszókert” egy kósza gondolatból fakadt, kezdetben csak a kertészkedés örömének megismertetését tűzte ki célul. Az idő előrehaladtával azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdasági ismeretek átadásán túl ez a program sokkal több mindent tartogat a gyerekek számára. Az otthoni növénytermesztésen túl magába foglalja a népi hagyományok továbbörökítését, így például a különböző gyógynövényekből készített teák gyógyításra való felhasználását, vagy éppen a megtermelt javak különböző eljárások szerinti feldolgozását. Mivel azonban a program korcsoportja adott volt, kellett egy közös nyelv, amivel a hasznos tudást nem tanulnivalóként, hanem szórakozásként élhetik meg a gyerekek. Így született meg Mezőtündér alakja.
Úgy látom, hogy a gyerekek óvodai napirendjében szinte mindennap van mese, tehát ők azt már várják, egy kapocs
– meséli Hagyáné Takács Ibolya, aki saját maga írja a történeteket.
A mese és Mezőtündér alakja segítségével könnyedén átadható a gyerekeknek, hogy mit érdemes tudni az adott zöldségről, gyümölcsről, gyógy-, illetve fűszernövényről. Az interaktív foglalkozások keretében Mezőtündér tanulságos meséin keresztül megtanulhatják, hogyan kell nevelgetni a paradicsompalántát, milyen feldolgozási formái vannak a termésnek, illetve annak a szervezetre gyakorolt jótékony hatásáról is szó esik, mindezt.
Az így szerzett tudást pedig a gyakorlatban is hasznosítják, együtt ültetik el az óvoda udvarán a magvakat, gondozzák a növényeket, majd szüretelik le munkájuk gyümölcsét, a vegyszermentes termést. „Úgy látom, hogy a mostani gyerekeknek nagyon sok elfoglaltságuk van, de ez kizökkenti őket abból, ami muszáj feladat, és egy olyan elfoglaltságot nyújt nekik, amin nem érzik, hogy kötelező jelleggel csinálják.”
A program visszhangja a mindennapokban
Mindez 2014 nyarán indult útjára, az azóta eltelt négy évben pedig több más megyei óvoda és iskola is csatlakozott a programhoz, többek között Orosházáról, Mezőkovácsházáról és Békéscsabáról is. Hagyáné Takács Ibolya a HelloVidék kérdésére elmondta, „azt tapasztalom, hogy egyre inkább azok az óvodák fordulnak hozzám, akik a későbbiekben Zöld Óvodává szeretnének válni, de nem tudják, hogy hogyan induljanak el.”
A kezdeményezéshez elsőként csatlakozott óvoda mára már önállóan gazdálkodik, sikerült megszereznie a Zöld Óvoda címet, de természetesen a kapcsolatot továbbra is tartják a kertészettel. A később bekapcsolódó iskola esetében azonban kissé más a program, mivel a kötött keretrendszer és tananyag nem teszi lehetővé az ilyen jellegű tanulási formát, ezért ott nyári táborok, szakkörök formájában igyekeznek környezettudatosságra nevelni a diákokat. Bár a program főként a fiatalabb gyerekekre fókuszál, óhatatlanul is részévé válnak a családok felnőtt tagjai, a szülők is.
A teljesen laikusok először nyilván érdekesnek találják, utána viszont én azt tapasztalom, hogy nemcsak a szülők, hanem bárki esetében, aki részt vesz ebbe vagy kertészkedéssel foglalkozik, egyre inkább dívik, hogy kis erkélyen is termesztenek akár kis balkonparadicsomot, akár a főzéshez használható fűszernövényeket
– meséli a Kék Ibolya Kertészet tulajdonosa.
Pszichológiailag alátámasztott tény, hogy az a tudás, melyet a gyerekek hétéves kor előtt sajátítanak el, az kihat a későbbi életükre, így egy most az óvodában kertészkedéssel ismerkedő kisgyerekekből később sokkal nagyobb eséllyel válik környezettudatos, az otthonában növénytermesztéssel foglalkozó felnőtt. A hosszú távú jótékony hatás mellett pedig az sem elhanyagolandó, hogy a szülők és a gyerekek a közös munka során a szabad levegőn, oldott hangulatban tudnak egymással minőségi időt eltölteni.
A tudatos jövő útján
Habár az „Ehető játszókert” program piciben indult, a mai napig nem nőtte ki nonprofit jellegét. Míg Hagyáné Takács Ibolya egyedül végzi a munka oroszlánrészét, hol interaktív foglalkozásokat tart a gyerekeknek, hol pedig konferenciákon vesz részt, hogy népszerűsítse a kezdeményezést, akarva akaratlanul kiesik a munkából, így fontos háttérember a munkában férje, aki a növénytermesztés terén tartja a kertészetben a frontot.
A HelloVidék azon kérdésére, hogy vajon meddig tartható még ez a forma, a mezőgazdasági technikus végzettségű Hagyáné Takács Ibolya elmondta, eleinte igyekezett egymástól elválasztani a két munkát, de idővel rájött, hogy ez mára már egy teljes állást kíván. Jelenleg azt fontolgatja, hogy immáron vállalkozóként veti bele magát a munkába, hiszen akkor tovább űzheti a szakmáját, a kertészkedést, illetve az „Ehető játszókert” programmal is foglalkozhat, amely reményei szerint Békés megyét kinőve lassan az egész országon elülteti a környezettudatos nevelés magvait.