Nem késő veteményezni: ezek a zöldségek még simán beérnek

HelloVidék 2019. július 11. 15:00
A közhiedelemmel ellentétben még júliusban is el lehet kezdeni a kertészkedést, egyes zöldségek, fűszernövények ugyanis még az idén termést is tudnak hozni, betakaríthatók. Még nyár közepén sincs minden veszve, ha veteményezésről, palántázásról van szó. Bár vannak olyan fajták – mint a paradicsom, vagy a tökfélék –, amelyekről már lecsúsztunk, még mindig számos lehetőség maradt. Maradt egy bevetetlen terület a kertedben, vagy még nem is vetettél semmit idén? Mutatjuk, mit érdemes még júliusban is ültetni.

Ez az enyhébb júliusi hét éppen megfelelő arra, hogy haladjuk a kerti teendőkkel, hiszen az elmúlt hetek kánikulájában nem volt javallott hosszan a szabadban tartózkodni. A most vetethető, palántázható növényeknek még lesz ideje kifejlődni, és termést hozni idén.

Az olyan „last minute” zöldleveles növények például, mint a nyári saláta, rukkola, spenót, petrezselyem jól fejlődnek száraz, napos időben is, csak a megfelelő helyet kell nekik megtalálni a kertben. Míg a saláta, rukkola bírják a közvetlen napot, a fűszernövényeket, spenótot érdemes félárnyékos helyre vetni nyár közepén, így előbb csírázik, jobban fejlődik. Míg mondjuk, kevéssé találkozhatunk rukkola, vagy spenót palántával, ezeket vessük magról. Érdemes olyan vetőmagot választani, ha több fajta is van a boltban, vagy kertészetben, amely kifejezetten őszi szüretelésű.

Vannak azonban növények, amelyeket pont nyár közepén érdemes, vagy még nem késő kiültetni. Ilyen a kései fejes káposzta, a fodros kel, a kelbimbó, a brokkoli, a nyári karalábé, az őszi karfiol, és a tépősaláta is. Ehhez, ha előzetesen nem így készültünk, és nem neveltünk palántát, akkor azokat még mindig beszerezhetjük piacokról, kertészetekből, és nyár végén, de még késő őszig élvezhetjük a kertünk terméseit. Azonban érdemes figyelni arra, hogy a palántáról júliusban ültetett növények több vizet igényelnek, mint az enyhébb tavaszi időben palántázottak, ha a hőmérséklet nagyobb és a csapadékmennyiség kevesebb.

A különböző gyökérzöldségek is, mint a sárgarépa, karórépa, zeller és cékla, főleg azok a változatok, amelyek kifejezetten nyári vetésűek, még képesek virágozni, és megnőni a föld alatt. Még a novemberi nagyobb fagyokig nyugodtan a földben is maradhatnak, mert a kisebb fagyok sem ártanak nekik, és így sokáig tehetünk friss zöldséget még az asztalra azután is, hogy a nyár már rég véget ért.

Viszont például a retek elég gyorsan fejlődik, így abból még a nyáron csemegézhetünk, viszont nem érdemes a földben hagyni sokáig, mert elveszíti roppanós állagát, megöregszik. A kelbimbó, bazsalikom, póréhagyma nyáron ültetve ősszel szüretelhető, és kellemes kiegészítője lesz majd a leveseknek, mikor az idő hidegebbre fordul. Még a késői virágzású növények is, mint például a téli tökfélék, hozhatnak termést késő őszre, ha takarófóliával gondoskodunk róla, hogy a fagyok és a zordabb időjárás ne ártson nekik.

A póréhagyma, fehér répa, sárgarépa, karalábé, kelkáposzta bazsalikom mind elvethetők még júliusban is, csak érdemes gondozásukra több figyelmet fordítani, mint ha korábban vetjük őket, mert ki lesznek téve a nyári és őszi időjárásnak. Ilyen nagyobb feladat például a kovászolni való ubrokafajták kései nevelése is, amelynek nem érdemes nekiállni, ha nem tudjuk folyamatosan öntözni, és akár tápoldatozni is a növényt.

Mik azok a másodtermények?

Gyakran előfordul, hogy a konyhakertben nyár közepére már sok termésny, növény felszedésre kerül, például a korai borsónak mostanra már nyoma sincs. Ennek a helyére viszont tehetünk más növényeket, amelyek másodterménynek hívunk, mivel egy már betakarított zöldség helyére vetjük.

Különösen fontos a házi kiskertekben a másodtermények vetésének megtervezése, mivel itt általában szűk helyen próbálunk gazdálkodni, és így sokkal jobban kihasználhatjuk a rendelkezésünkre álló területet. Remek váltónövény lehet az uborka, a zöldbab, a tök, a nyári saláta, a karalábé, a káposztafélék, de még a burgonya is, és a különböző áttelelő növények, mint a saláta, a spenót, vagy a sóska.

Ha például a zöldborsónk helyére zöldbabot vetnénk, akkor zöldhüvelyű fajtát érdemes választani, mert ez esetben már a babok kifejlődése előtt szüretelhetünk, köszönhetően a húsosabb hüvelyeknek. Ebben az esetben is elmondható, ami az uborkánál: csak akkor vágjunk bele, ha tudjuk majd öntözni, mert rengeteg vizet kíván a zöldbab másodterményként való nevelése.

Még a magokat is érdemes beáztatni vetés előtt, így hamarabb kikel majd a növény.

Ebben az évben, mivel az aszály és a májusi hosszan tartó esőzés sem tett jót a veteményeseknek, különösen fontos a másodvetés. Amire a másodtermények esetében mindenképpen érdemes figyelmet fordítani, hogy nagyobb odafigyelést, több öntözést igényelnek, mint a tavasszal vetett növények. Védekeznünk kell a nyári kártevők ellen is, és a gyomnövényeket – amelyeknek viszont kedvez a nyári időjárás – is megakadályozni abban, hogy a most fejlődő növényeket elnyomják. Mindenképpen tartsuk be a vetési útmutatókat, hogy ne vesszen kárba a munkák, és még nyár végétől akár késő őszig élvezhessünk kertünk minden kincsét.