Aki már régóta ábrándozott arról, hogy szeretne gyümölcsfát a kertjébe, legjobban teszi, ha most cselekszik: az őszinél jobb időszakor keresve sem lehet találni erre a célra. Akár a szabadgyökerű, akár a konténeres megoldást választjuk, a szeptemberi vagy októberi ültetéssel nem lőhetünk mellé. Mint minden más növény, a fák is elszenvednek bizonyos fokú stresszt ültetés közben.
Ez a fő ok, amiért különösen fontos olyan időszakra időzíteni az ültetést, amikor minimalizálhatjuk a stresszt, és egyben biztosíthatjuk, hogy a lehető legjobban növekedjen a facsemete.
Általánosságban a faültetés tekintetében kedvező időszak a késő telet vagy a kora tavaszt szokták említeni, a mérsékelt égövi területeken ugyanis ezeket követi olyan időjárás, ami megágyaz a megfelelő fejlődésnek. A The Spruce cikke alapján most elmondjuk, miért jó választás az őszi időszak is.
A faültetés akkor ajánlott, amikor úgynevezett alvó állapotban vannak a növények, vagy legalábbis nem a legintenzívebb növekedés közben, ekkor tudjuk ugyanis a legkisebb kárt, stresszt okozni nekik.
Az északi féltekén rendszerint ősszel merülnek álomba és tavasszal ébrednek, ez pedig döntő jelenségű a megfelelő időpont kiválasztásához. Ha az időjárás is engedi, jobb ősszel fát ültetni (a csonthéjasok kivételével), mert a talaj ekkortájt még 6-8 fokos, és a csemeték gyökere növekedésnek tud indulni.
Az ültetés alapvetően stresszt jelent a növényeknek, hiszen megzavarják őket, gyökereik külső beavatkozásnak vannak kitéve. Nem is képesek azonnal vizet vagy tápanyagokat felszívni, ami kertészeti szakkifejezéssel élve transzplantációs sokkhoz vezet. Minél melegebb az idő, annál rosszabb ez a sokkhatás, ám ha akkor végezzük az ültetést, amikor a növény még teljesen alvó állapotban van, kiküszöbölhetjük. A gyümölcsfák gyakran lassan nőnek, évekbe telik, hogy teremjenek. Ha azonban nyugalmi időszakukban ültetjük el őket, növekedésre kész csemeteként élednek újra.
Lombhullató fák
Ha ilyen fajtákat szeretnénk telepíteni, nagyon könnyen megállapíthatjuk, mikor kerülnek alvó állapotba: akkor, amikor elkezdődik az őszi levélhullás, a tavaszi rügyezés pedig egyértelműen jelzi, hogy kilépnek ebből az állapotból. Ennél egyértelműbb nem is lehetne, mikor ültessük őket.
Örökzöldek
Igaz, nem nőnek olyan tempóban télen, mint a többi évszakban, az örökzöldek nem kerülnek olyan nyugalmi állapotba, mint például a lombhullató fák, szívósabbak is. Az ültetéshez ősszel korábban, tavasszal később érdemes hozzáfogni, mint a lombhullatókéhoz. Figyeljünk arra, nehogy túl melegben vagy túl száraz időszakban ültessük a csemetéket! Ha még szeptemberben is nagy a forróság, inkább halasszuk későbbre. Ha pedig előre tudjuk, hogy kora júniusban már rendszerint meleg szokott lenni, tervezzük egy korábbi tavaszi időpontra a dolgot.
Ezért óvakodjunk a nyári, téli ültetéstől
Az intenzív hőség az egyik legfőbb ellensége a frissen ültetett facsemetéknek. Nyáron a hőmérséklet egyszerűen túl magas ahhoz, hogy segítse őket az aktív növekedés időszakában, és erre bizony érzékenyek is a növények. A telet ugyancsak az időjárás miatt kihúzhatjuk a listáról: a hideg miatt ugyanis a talaj is fagy. (Persze ha már jó előre kiástuk a gödröket, ahova a fákat szeretnénk ültetni, nem lehetetlen a dolog.) Az enyhébb talajfagyok ugyan még alkalmasak az ültetésre, ha azonban jönnek a kemény mínuszok és átfagy a talaj, meg kell várni a tavaszt. Sajnos azért is rossz választás a tél, mert az öntözésnek is gátat szabhat. A fák őszi öntözése viszont kiemelten fontos, függetlenül attól, hogy végül az őszi, a késő téli vagy kora tavaszi időszakot választottuk az ültetéshez.
Címlapkép: Getty Images