Kertünk dísze lehet: ennyiből úszhatod meg, ha magad készíted a filagóriát

Dubóczky Krisztina 2021. július 3. 07:19

A kertes házak családi és baráti összejöveteleinek központi helyszínei a kerti kiülők tavasztól egészen őszig, de jó időben télen is jólesik eltölteni ott az időt. A legegyszerűbb változatok készen is kaphatóak, de mi magunk is megépíthetjük őket. Szakemberek segítségével jártunk utána a lehetőségeknek, ahogy annak is, hogyan építhetjük mi magunk a filagóriánkat, ami évtizedekig is a kertünk dísze lehet.

Minden kertben elkél egy kerti kiülő, ami a lehetőségekhez mérten fedett is, hiszen úgy a tűző nap elől is elbújhatunk benne, kellemes árnyékot ad, ugyanakkor esős időben is élvezhetjük a kintlétet, akár a kerti sütögetést, vagy a friss levegőn étkezhetünk, társasozhatunk a családdal vagy a barátokkal.

Szaletli

A legegyszerűbb kerti kiülő a szaletli, ami kis kertekbe ideális, vagy akár a terasz meghosszabbítása is lehet. Nem mellesleg pedig ez az opció a legolcsóbb. Hat ember is kényelmesen elfér a tetővel fedett sörpadokon, az áruk pegid 150ezertől 300ezer forintig terjed, anyag és munkadíjfüggő ez is.

A standard szaletlit rönkfából készült tartóoszlopokkal látják el, a padot és az asztallapot szélezetlen deszkával szerelik fel, így a gyalult vagy oszlopos típusokkal szemben egy modern házhoz tartozó kertben is jól mutatnak, és nagyon népszerűek ezek a kiülők. Többnyire borovi fenyőből készítjük őket, ahogy a hagyományos hat- vagy nyolcszögletes filagóriát is. Sokan tartanak attól, hogy a fenyőfa nem olyan ellenálló, mint a keményebb faanyagok, de ez nem így van, mert a megfelelően felületkezelt (alapozott, pácolt) borovi fenyő épp olyan időtálló, mint a többi fa alapanyag. Strapabíró, gyönyörű erezetű, masszív szerkezetű fa, amely hosszú évekig, megbízható dísze a kertnek

- kezdi Györfi Zoltán vállalkozó asztalosmester.

Group of friends and family relaxing on patio under cabana near pool in backyard of home on summer afternoon

Pergola

A pergola az egyik legrégebbi szabadtéri és épülethez kötött árnyékolásforma, már az ókorban előszeretettel használták kertek, parkok árnyékos pihenőinek kialakításához. Ezek vázát leggyakrabban fa gerendákból készítik, a függőleges tartóoszlopokra helyezik a keresztgerendákat. A keresztgerendákra teszik fel a tetőelemeket, amelyek a legtöbbször szintén gerendából vagy élére állított deszka pallóból készülnek. Az így kialakított tetővázra gyakran szőlőt, örökzöld növényeket futtatnak fel, vagy szabályozható árnyékoló berendezéseket szerelnek.

Pergolát érdemes a kész teraszunkra felépíteni, így nincs szükség az alap betonozására. Ha nem teszünk a tetejére sem cserepet, hanem falécekkel oldjuk meg az árnyékolást, akkor jövünk ki a legolcsóbban. Ezt még magunk is elkészíthetjük, ha vannak eszközeink és kézügyességünk, a léceket megrendelhetjük lapszabászatban. Érdemes 195-ös magasságúakat venni, és egy 15 négyzetméter alapterületnél úgy egy köbméter fával számolhatunk, ami lucfenyőből most olyan 120 ezer forintba kerül, az elmúlt hónapokban ugyanis sokat emelkedett a faanyagok ára a fakereskedésekben. Borovi fenyőből mindez nagyjából a duplája.

- mondta el Czérbes Ferenc asztalos, a Pácai Bútor munkatársa.

Inside of wooden gazebo under construction

Filagória

A kerti filagória kerek vagy szögletes (négy- hat vagy nyolcszög) alaprajzú, kisebbfajta házféleség, és mindig többé-kevésbé zárt helyiség. Lényeges ismérve, hogy felül fedett, de az oldalfalnál, a padlózatnál és a korlátnál is lehet részben vagy egészben fedett, a legkedveltebb a zsindelytetős megoldás, de csak egy kis eresztető mindenképp lezárja a filagóriát többnyire toronysisak alakjában.

A filagória ára nagyon változó, hiszen készíthetünk három-öt méter tetőátmérőjútől egészen a lakodalmas sátor méretűig, felhasználási céltól függően. Persze egy átlagos magánkertbe a legtöbbször elég a kisebb változat, attól függően, mekkora vendégsereget akarnak benne nyaranta fogadni. Készítettünk már 3,6*4,6-os filagóriát 7-8 millió forintért, de szerényebb igények esetében sem hozható ki manapság hatszázezer forint alatt egy ilyen építmény. A nádtető mindenesetre nagyon megdobja az árat, de egyszerű, kezelt lécekkel fedett tető esetében sem ússzuk meg félmillió alatt.

- mondta el Györfi Zoltán.

Kerti kiülő építése saját kezűleg

Kora tavasztól késő őszig a kertes házak családi és baráti összejöveteleinek központi helyszínéül szolgálnak a kerti kiülők, pláne akkor, ha szalonnasütő vagy kemence is van bennük. Az építmény maga készen is kapható, sőt bérelni is lehet alkalmakra, de biztosan olcsóbb és izgalmasabb házilag elkészíteni. Mindegyik esetben szükség lesz szilárd burkolattal rendelkező beton alapra, és a pavilonhoz vezető kerti útra, vagy lépésközökre helyezett járdalapok, térkőből készített járda formájában.

1. Tervezés

A tapasztalatok szerint a kerti kiülő építésénél az első lépés az alapos tervezés, majd jöhet a számolgatás: mekkora az átmérő, hatszög- vagy nyolcszög formájú, esetleg maradunk a leggyszerűbb négyszög alakzatnál. Itt jól jönnek az iskolai matematikai alapismereteink, hisz területet is kell számolnunk majd. A pavilon környezetére is térjünk ki a tervezési fázisban, így az anyagbeszerzés során a pavilonhoz vezető kerti úthoz való járdalap vagy térkő sem fog kimaradni.

Az alaprajzok közül a legegyszerűbb a négyzet, vagy téglalap alakú, méretét tekintve 2 * 2 métertől a 6 * 6 méteresig. A 2 * 2 -esnél nagyobb alapterület esetén praktikus a hatszög és nyolcszög alakzat, mivel így a legjobb a hely kihasználás, ha azt szeretnénk hogy a középen elhelyezett asztalt mindenki könnyen elérje. A kör alakú alap kibetonozása nagyobb kihívást jelent, mint a többi alakzatnál.

Méretek és anyagbeszerzés

A tartó oszlopokhoz és az ezeket összekötő felső kerethez 10 *10 *190 cm-es gerenda javasolt, hatszög alaprajz esetén összesen 12 db-ra lesz szükség, és 6 db fémpapucsra az oszlopok alá. A hatszög alak esetén a szarufákból is 12 db az anyagszükséglet, ehhez félbevágott 15 cm széles padlókat használjunk (vagy 7.5 cm-eseket, ha kapható). A pavilon tetejére 20 mm-es vastagságú hajópadló ajánlott. A filagória építése előtt minden faanyagot rovar- és gombaölővel, majd a következő rétegben lazúrfestékkel védjünk a környezeti hatások ellen, az összeállítás után már csak a kiátszó felületeket tudjuk kezelni.

Az alaphoz földnedves CKT betont keverjünk, vagy rendeljünk, az alatta lévő talaj tömörségétől függően minimum 10 cm, maximum 20 cm vastagságra kalkulálva a mennyiséget. A kiválasztott térkőből vagy járdalapból az alapterületnek megfelelő négyzetmétert vegyünk, max. 1 négyzetméter ráhagyással. Térkő beépítéséhez szükség lesz térkőszegélyre is. A kerti kiülőhöz vezető járdát is megépíthetjük CKT beton alapra helyezett térkőből vagy járdalapokból, de sokkal olcsóbb és mégis nagyon mutatós megoldás a kör vagy négyzet alakú tipegők elhelyezése lépésköznyi távolságra, alap építése nélkül. A 40 cm-es szélességű lapokból méterenként 2 darab az anyagszükséglet.

Filagória építése

2,5 köbméter fenyőből kijön egy négy méter átmérőjű filagória, ez lucfenyőből köbméterenként nagyjából 130 ezer forint lesz. Ha van otthon gérvágónk és körfűrészünk, magunk is kiszabhatjuk a faanyagot, de érdemes inkább egy lapszabászatban megrendelni a faléceket. A tetőszerkezet összeállítása kétemberes feladat, és ha baráti áron számítják a munkadíjat a megbízott mesteremberek, alsó hangon is számolhatunk 200ezer forinttal. Ha magunknak készítjük, munkadíj persze nincs, de azzal kalkuláljunk, hogy lassabban fogunk haladni, mint egy gyakorlott szaki

- mondta el a szakember.

  • Az első lépés, hogy a tervrajz alapján kizsinórozzuk, majd a zsinór mentén egy ásónyom szélességben kiássuk a térkőszegély helyét. Olyan mélyen szedjük ki a földet, hogy a beépítés után a szegély legalább 2-3 centivel legyen a talajszint fölött, hogy esőben elfolyjon a burkolatról a víz, és ne ráfolyjon a járófelületre. Mondjuk egy 10 cm vastag betonalapra méretezve kb. 15 cm mélyen kell kiemelni a földet, így a 20 cm magas térkőszegély beépítés után pont megfelelő szintet fog adni.
  • A nyomvonal kiásása után betöltünk egy betonágyat a térkőszegélyek számára, és ebbe beleállítjuk a szegélyköveket. Miután stabilan megkötött a szegélyünk, kiássuk a betonalap helyét is, majd betöltjük betonnal úgy, hogy a kész betonréteg a szegély teteje alatt 9 cm-rel érjen véget, így marad hely a 3 cm ágyazóhomoknak és a 6 cm-es térkőnek is. A CKT betonalap fontos jellemzője, hogy laza szerkezetű, így lefelé átengedi az esővizet, máskülönben előfordulhat, hogy késő őszi esőzés után összegyűlik a víz, és megfagy a betonalap tetején, így helyenként megemelve a térkő vagy járdalap burkolatot.
  • Amikor kész a betonalap, kijelöljük a fémpapucsok helyét, és egy-egy nagyobb lyukat fúrunk nekik, amelyet később fogunk beönteni betonnal. A papucsok alá távtartó fadarabokat helyezünk, ezek magasságát a térkő vagy járdalap vastagsága határozza meg. Ha szeretnénk elkerülni a fúrást, akkor a kijelölt pontokon henger alakú zsalut helyezünk el a friss betonban, a fémpapucsok szárának megfelelő mélységben.
  • A fémpapucsokba csavarral rögzítjük az oszlopgerendákat, majd beállítjuk őket a betonalap furataiba. Ezután az oszlopok tetejét vízszintesen összekötjük a keretnek szánt gerendákkal, és fémlemezből készült derékszögekkel ideiglenesen rögzítjük a szerkezetet. Ha az oszlopokat és a felső keretet precízen beállítottuk, akkor lehet véglegesen rögzíteni a szerkezetet fent állványcsavarokkal, lent a fémpapucsok bebetonozásával. Növelni lehet a stabilitást, ha az oszlopok és a felső keret közé 45 fokban döntött merevítő gerendákat szögelünk be.
  • A felső keret közepére egy vízszintes gerendát helyezünk, majd ennek közepére egy kb 50 cm hosszú gerendát erősítünk fém derékszögekkel, ez fogja megadni a tető dőlésszögét, és ehhez rögzítjük a szarufákat is csavar kötéssel. Körbe-körbe haladva deszkázzuk be a tetőszerkezetet. A deszkákat bitumenlemezzel, zsindelyezéssel védjük az időjárástól.
  • Az oldalfalakat 60 – 80 cm-es magasságig deszkázzuk be, illetve szükség esetén végig is deszkázhatjuk plafonig az uralkodó széliránynak megfelelő oldalt. Az oldalfalakat lássuk el könyöklővel, mert pohárral a kézben borzasztó nehéz egyenesen állni, ha nincs hol támaszkodni a könyökünkkel!

Asztalt és padokat készen is lehet kapni, de ha belejöttünk a barkácsolásba, akkor lendületből be is bútorozhatjuk az új lakosztályt. Az első komoly havazás lesz a tetőszerkezet terhelés próbája, ez elkerülhetetlenül meg fogja mutatni, hogy elég jót alkottunk-e.

Címlapkép: Getty Images