A bekerülés a fajtiszta kutyák legrégebbi amerikai nyilvántartásába azt jelenti, hogy a mudi is versenyezhet sok amerikai kutyakiállításon, köztük az AKC nagy éves bajnokságán és a Westminster Kennel Club rangos versenyén.
Ahhoz, hogy az AKC nyilvántartásba vegyen egy fajtát, egyéb kritériumok teljesítése mellett az is kell, hogy legalább 300 egyed éljen belőle az ország legalább 20 államában, és létezzen egy szabvány, amely meghatározza, hogy milyen jellemzőknek kell megfelelnie a fajtának.
A mudi és az egykori orosz arisztokraták kedvenc kis ölebe, az orosz toy terrier keddi elismerésével 199-re emelkedett az AKC regiszterében szereplő fajták száma.
A pumit 2016 júniusában vették nyilvántartásba Amerikában.
Ilyen a magyar mudi
A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. A pásztorok német puli néven ismerték, ma már csak ritkán látható a nyájak, csordák mellett. Latin neve: Canis familiaris ovilis Fényesi, magyarul Fényes juhász kutyája. Első fajtaleírása, mely hivatalosnak tekinthető, 1936-ból származik, Anghi Csaba Geyza "A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták" című könyvében jelent meg.
A mudi – főleg a különféle, régóta kitenyésztett fajtákkal összevetve – első pillantásra egyszerű keveréknek tűnhet. Szőre rövidebb mint a többi pásztorkutyáé, könnyen tanuló, intelligens állat. Tulajdonképpen bármely színben előfordulhat, de a standard nem ismer el minden színváltozatot. A leggyakoribb a fekete szín, van vörös, barna, fehér, fakó és hamvas (kékes árnyalatban játszó), de sokak szerint a legszebb, legkülönlegesebb színváltozat a cifra, a szürke alapon feketével spriccelt, amely Fényes Dezső szerint a mudi legeredetibb színváltozata. Érdekesség, hogy cifra-cifra párosítás nem ajánlott, a megszülető kölykök igen gyakran betegek, de ez így van más merle-gént hordozó fajtáknál is, mivel a merle gén letalitást hordozhat - írja róla a Wikipédia.
Címlapkép: Getty Images