Egyes becslések szerint a beporzást végző rovarok éves hozzájárulása az európai mezőgazdasághoz mintegy 15 milliárd eurót tesz ki, ez az összeg azonban a méhpusztulások miatt jelentősen csökkenhet a következő években. Amerikai kutatók szerint a globális felmelegedés főként a nagyobb méhfajokra, a darazsakra, a poszméhekre és a dongókra jelent veszélyt. Ezen beporzók hiányában azonban az egyes ökoszisztémák sorsa is kérdésessé válik. Hazánk elsőként indított beporzást segítő támogatást, amelynek értéke méhcsaládonként ezer forintra emelkedik - írta a Magyar Nemzet.
Beláthatatlan következményei vannak annak, ha elmarad a beporzás
A beporzók számának csökkenése nem csak a tengerentúlon okoz problémát, Európában is elindult ez a folyamat, aminek hatásait belátható időn belül mindannyian a saját bőrünkön érezhetjük majd. Az Európai Unióban a mérsékelt övi vadnövények és termesztett növények közel négyötöde függ valamilyen mértékben a rovarok beporzásától.
Egy uniós finanszírozású projekt becslése szerint a beporzást végző rovarok éves hozzájárulása az európai mezőgazdasághoz mintegy 15 milliárd eurót tesz ki.
A beporzók növelik az élelmiszerek mennyiségét és javítják azok minőségét, illetve végső soron gondoskodnak élelmiszer-ellátásunkról. Az Európai Bizottság korábbi jelentése szerint az utóbbi évtizedekben csökkenésnek indult a vadon élő beporzók egyedszáma és sokfélesége az EU-ban. A Világgazdasági Fórum 2020-ban a biológiai sokféleség visszaszorulását az öt legveszélyesebb hosszú távú globális kockázat közé sorolta.
A fórum meglátása szerint a beporzók pusztulása ahhoz fog vezetni, hogy a növénytermesztésben a tápanyagban gazdag növényekről, mint a különböző zöldség- és gyümölcsfélék, amelyeknek kivétel nélkül beporzóra van szüksége, inkább az energiadús, tápanyagban szegényebb alapterményekre fognak átállni.
A pusztulás fő okai között szerepel az intenzív mezőgazdaságra történő átállásból következő élőhelyvesztés, illetve a növényvédő szerek és műtrágyák használata. A folyamat ellen az Európai Bizottság is lépéseket szorgalmazott, ezek eredménye azonban egyelőre még nem igazán mutatkozott meg.
Hazánkban is jelentős a méhpusztulás
A méhpusztulások száma hazánkban is jelentős. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a MN-nek elmondta, hogy az idén ismét kevesebb méhcsaláddal kezdhették meg a szezont a hazai méhészek.
A múlt év őszén 1,2 millió méhcsalád telelt be, ebből azonban 200-250 ezer család elhullott.
Ugyanakkor míg 15-20 évvel ezelőtt egy ekkora mértékű méhpusztulás kirívó esemény lett volna, ma már szinte átlagosnak tekinthető, a méhészeknek gyakorlatilag minden évben fel kell készülniük arra, hogy tavasszal több százezer méhcsaláddal kevesebb repül ki a kaptárakból. Mindez részben a nagyüzemi mezőgazdaság számlájára írható, a vegyszerhasználat mellett azonban a klímaváltozás is hozzájárul ahhoz, hogy a méhek átlagos élettartama rövidebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt
- írták.
Címlapkép: Getty Images