Eleinte dísznövényként ültették, majd magas fehérjetartalma miatt hamarosan takarmánynövényként is igyekeztek hasznosítani, ám gyakran elvadult, idővel pedig egyre több helyen honosodott meg, írja az infostart.hu.
Jelenleg a Kárpát-medence valamennyi országában elterjedt. Mivel a nedves közeget kedveli, ezért folyók és patakok közelében burjánzik leginkább. Hazánkban a két háború között jelenhetett meg, de tömeges inváziójáról feltehetően – először vízfolyások mellett – az 1960-as évektől beszélhetünk.
A japánkeserűfű gyökerei akár több méter mélyre is hatolhatnak, miközben vízszintesen is terjeszkednek, ha kell megrepesztik az aszfaltot, a járdát, de akár az útjába kerülő téglafalakat is. Lényegében bárhol felbukkan, és olyan szívós, hogy akár a hajszálrepedésekben is megél.
Már igen korán, kis méretben fel kell ismerni, de épületek esetében a vegyszeres kezelés is elfogadható. Ez sem garantálja a sikert, sokan éveket töltenek a növény elleni harccal, és vannak, akik inkább megpróbálják eladni az ingatlanjukat, gyakran az érdeklődők elől elhallgatva, hogy mi a távozásuk valódi oka. Az első hajtások megjelenése után meg kell próbálni a növényt vegyszerrel kiirtani, de sok állomány még erre sem reagál.
Címlapkép: Getty Images