Az utóbbi napokban több helyen is felmerült a kérdés a közösségi médiában, hogy mi okozhatja a térség egyik legtisztább vizű tavában a halak pusztulását. Sok felvetés aggodalommal teljes volt, azonban azt feltételezte, hogy az adott hozzászóló nem ismeri a helyzetet, de talán a halfajtákat sem igazán. Jakó László, Mályi önkormányzati képviselője a Mályi-tóban zajló folyamatokkal kapcsolatosan részletes tájékoztatást közölt az interneten, amit a Boon is közölt.
A jelenség egy olyan természetes folyamat, amiért sok horgásztavon egyenesen imádkoznak, és teljesen általános immár 4-5 évtizede
– tudatta a képviselő, aki nem mellesleg a Sikeres Sporthorgász magazin szakírója.
A megosztások képein látható törpeharcsákat (mármint ezt a fajt) az USA-ból hurcolták be mintegy 100 éve, s azóta egy valóságos rákfenéje lett a hazai vizeknek. Természetes ellensége alig akad, elképesztő módon szaporodik, és ezáltal el is korcsosul. Míg őshazájában a másfél-két kilós példány nem ritka, addig idehaza egy 25 centis, 30 dekás törpeharcsa már kapitálisnak mondható. Ahol elszaporodik, ott a hazai fajok természetes szaporulata erősen lecsökken, de akár teljesen meg is állhat.
Az is köztudott – és az invazív mivoltából következtetni lehet –, hogy rendkívül szívós halfajról van szó. Egyértelmű, hogy a víz szennyezését kizárhatjuk, hiszen ha az történne, akkor épp ezek pusztulnának utoljára. Mire őket is érintené bármi, addigra a tó csaknem teljes halállománya kidöglene – említette Jakó László. 2004-ben nyilvánították védetté a szivárványos öklét, mely nagyon komoly létszámmal van jelen a Mályi-tóban is. Ezt a lépést az indokolta, hogy ez a hal indikátorként funkcionál, mindenfajta vízszennyezésre elsőként reagál. Az ökle tömeges pusztulása jelezné azonnal, ha valami baj történne a vízzel, amit követne a szintén nagyon kényes küsz (sneci), majd a keszegfélék és a süllő, aztán az egyéb békés halak, legvégül pedig a törpeharcsa
- írta a képviselő, aki azt is megjegyezte, hogy a törpeharcsák azonban hajlamosak túlszaporodni időnként egyes vizekben, s természetes ellenség szinte semmilyen kárt nem képes tenni bennük, ezért a természet más módon oldja meg a szelekciót. Van egy fajtaspecifikus vírus, ami akkor üti fel a fejét, ha már az adott tóban túl sokan vannak. Ezt a jelenséget csaknem minden vízterületen megfigyelték már. Egyébként a tóban a törpeharcsák száma több tíz-, de akár százezres nagyságrendű is lehet, ez a vírus általi elhullási szám ehhez képest jelentéktelen.
A tetemek eltávolítása
A törpeharcsák mellett néhol találni egyéb haltetemet is, hiszen ebben az időszakban tart a békés halak ívási ideje. Ezek a halak ilyenkor nagyobb csapatokban kavarognak, lökdösik egymást eléggé agresszívan. Néhányuk annyira megsérül, hogy belepusztul, vagy éppen a kimerültségbe halnak bele.
Azt, hogy a Mályi-tó vizének minősége kifogástalan, folyamatos mérések igazolják. A strandon rendszeresen tisztítják a partot, mindenki kulturált és tiszta közegben élvezheti a hűs vizet. A strandon kívüli területeken a haltetemek begyűjtése elsősorban a vizet kezelő Észak-magyarországi Horgász Egyesület feladata lenne. Azonban halakat még döglött állapotban sem szabad senkinek eltávolítania a vízből, kizárólag halászmesteri vizsgával rendelkező egyénnek, aki az adott vízkezelő megbízásában áll. Ilyen tevékenységet a jogszabály szerint csakis az ő jelenlétében és engedélyével tehet még a hivatásos halőr is
– tudatta az önkormányzati képviselő.
Címlapkép: Getty Images