Az elmúlt három hónapban tömegesen dobják ki állataikat az emberek a rosszabbodó anyagi és élethelyzetre hivatkozva. A menhelyek telítettsége országosan 400 százalék – erről beszélt a Népszavának Illés-Tóth Anna, a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) megválasztott elnöke.
Hasonló tapasztalatai vannak a csongrádi Új Esély Állatvédő és Állatmentő Alapítvány elnökének, Domonkos Tamásnak is:
A közelmúltban megnégyszereződött a segítségkérések száma. Rengetegen azt mondják, anyagi okok miatt nem tudják tovább tartani a kutyát.
Bodrogi Jolán, a hódmezővásárhelyi Igéző Állatvédő Egyesület elnöke pedig azt mondta a lapnak, hogy egyre több az utcán lévő kutya.
A KSH adatai szerint a tavaly decemberi átlagárhoz képest 130-135 százalékkal kell többet fizetni az állateledelekért.
Állatmenhelyek vezetőivel beszélgetve az derült ki, Magyarországon a négylábú társakhoz való, olykor katasztrofális hozzáállást a jelenlegi anyagi nehézségek még tovább súlyosbítják.
Az állattartásnak ugyanis hazánkban még mindig nem alakult ki a kellő kultúrája, és a törvényi környezet is laza. A kutyák azonosítását szolgáló chip 2013 óta kötelező Magyarországon, mégis változatos kifogással élnek a gazdák, amikor kiderül, hogy az ő ebükben nincsen. Van, aki szerint drága, más úgy véli, „tanyai kutyába fölösleges”.
Amellett, hogy a nehéz anyagi körülmények miatt sokan úgy döntenek, lemondanak kedvenceikről, az örökbefogadási kedv is erőteljesen lecsökkent. A „megmaradt” potenciális gazdák pedig még a sokat látott állatvédőket is meglepik. Van, aki azzal állít be, hogy „ingyen kutya” kellene. Ez pedig így nem megy, a chip és a kötelező oltás 10 ezer forint körüli árát ki kell fizetni, mielőtt odaadják. Az emberek nem szívesen visznek haza fekete színű bundást; költözéskor gond nélkül hátrahagyják a jószágot; az elhunyt rokon után az örökölt ház kell, de a kutya nem. – Nehéz ezeket lelkileg feldolgozni – mondták az állatvédők.
Címlapkép: Getty Images