Régi időkben nem volt ritka, hogy csősz őrizte a gyümölcsöst, aztán amikor megjelentek a kártevő madarak, akkor „közibük eresztett egyet a puskájával”. Saját kertünkben mi is épp azzal küzdünk, hogy nem győzzük menteni a pirosodó epret és a cseresznyét a madarak elől! Mihelyt színt kap egy-egy szem, azonnal szétcsipkedik. Mit tanácsol a szakember, hogyan védekezzünk ellenük? A puska nem lehet megoldás, a madarak jó része ugyanis védett állat, tegyük hozzá, nem véletlenül.
Sok kerttulajdonos ábrándozik manapság madárbarát kertről! Elképzelik, ahogy pihenés közben a fejük felett fütyörésznek, vagy a sövényben fészkelve fiókákat nevelve népesítik be a telket. Szép is ez, de akadnak helyzetek, amikor a lakhatás mellé a madarak kosztot is kérnek. Saját kertünkben mi is épp azzal küzdünk, hogy nem győzzük menteni a pirosodó epret és a cseresznyét a madarak elől! Mihelyt színt kap egy-egy szem, azonnal szétcsipkedik. Persze, gyanakodhatnánk más kártevőre is, például a spanyol csigák is imádják a szamócát, de a rigók a minap reggel lebuktak, saját szemünkkel láttuk, miként reggeliztek… Mit tehetünk ilyenkor? Erről is kérdeztük Kósa Dániel kertészmérnököt.
Jó tisztázni azt, a kiskertekben és a gyümölcsösökben a madarak jelenléte káros vagy hasznos?
Nehéz ezt eldönteni, hiszen nyilván megszakad az ember szíve, amikor látja, hogy frissen beérő szamócáját vagy cseresznyefáit egy nap alatt „lepucolják” a rigók. Ugyanakkor azt is el kell ismernünk, hogy bár a madarak kártevőirtási tevékenysége kevésbé látványos és akár vegyszerekkel részben kiváltható, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a madárbarát kert évről-évre eredményesebb.
Vannak olyan madarak, akik nem a kertünk gyümölcsére áhítoznak, hanem azokra a bogarakra, és rovarokra, amelyek károsítják növényeinket. Ők szinte napkeltétől napnyugtáig vadásznak a hernyókra, legyekre. Hazánk számos vidékből áll, így nem biztos, hogy mindenhol ugyanazok a fajok, ugyanolyan arányban jelennek meg. Ezen tábort erősítik többek között a csuszkák, cinegék, ökörszemek, harkályok és verebek
- közölte a HelloVidéknek Kósa Dániel kertészmérnök.
Ahogy a szakember fogalmazott, akiknek gyümölcsfájuk van, főként cseresznye, meggy és mandula, vagy azok, akik bogyós gyümölcsöket szamócát, ribizlit, áfonyát szeretnének termeszteni otthon, számukra nem feltétlen kívánatos a madarak jelenléte. Igen, ez kicsit furcsának tűnik, de részükről kártevőként kell tekinteni a madarakra is. Ugyanis, ha egy rigócsalád dézsmálja a termőre fordult áfonyát, vagy ha egy népesebb seregélycsapat lepi meg az éppen érő, és szüret előtt álló cseresznyét vagy mandulát, akkor az nagy terméskiesést, vele komoly bosszúságot tud okozni.
Ők lehetnek a kertünk ellenségei
1. A vetési varjú kártétele a kiskertekben nem elsődleges hiszen főként fészekrabló, tehát más akár hasznos madárfajok tojásait, fiókáit eszi, de nem feltétlenül veti meg a frissen vetett napraforgót, kukoricát, valamint az éppen érő gyümölcsöket.
A gazdálkodók tapasztalatai szerint az elmúlt években több vármegyében is jelentősen megnőtt a vetési varjú állomány. A varjak a szántóföldeken nagyon nagy károkat okoznak, kiszedik a vetőmagot, megdézsmálják a termést, illetve a településeken is egyre nagyobb számban jelennek meg. A vetési varjak egyébként az EU-ban védett állatok, ezért - hiába okoznak jelentős károkat a mezőgazdaságban - védekezni nem lehet hatékonyan ellenük, kártérítés pedig nem jár a gazdáknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országszerte kéri a gazdálkodókat a károk, problémák jelzésére, és kezdeményezni fogja a vonatkozó jogszabályok módosítását – írta nemrég az Agrárszektor.
2. A háziveréb mindenki számára ismerős, bár lehet hasznos is a jelenléte, sokszor a rügyeket, virágbimbókat, gyümölcsöt is megeszi. A veteményesben is kárt okozhat, palántákat összecsipkedi, valamint avval okoz kárt, hogy letöri a hajtásokat.
3. Seregélyek csapatban érkeznek amikor a termés már érik. főleg gyümölcsökkel táplálkoznak hatalmas kártételt tud okozni.
Testhossza mintegy 20 cm, fényes, fekete tollazata van, fémes ragyogással, melyet fehér pettyek tarkítanak az év bizonyos szakában. Lábai rózsaszínűek, csőre télen fekete, nyáron sárga színű. A fiatal példányoknak a felnőttekénél barnásabb színezetű a tollazata. Zajos madárfaj, különösen alvóhelyei közelében és más csoportos tevékenységek közben nem túl dallamos, ám változatos dalt hallat, nagyon sok hang utánzására képes, köztük az emberi beszédére is. Rendkívül intelligens. A seregélyeknek számos alfaja létezik, melyek színben, árnyalatban és a felnőtt példányok tollazatában térnek el egymástól. Elsősorban területi alapon és külső jegyeikben térnek el egymástól a különböző alfajok.
Figyelem, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból a seregély jelentős faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft/egyed!
A rigókat is meg kell említeni, ugyanis nem csak kártevőkkel táplálkoznak, hanem a korán érő cseresznyének is nagyon tudnak örülni. Főleg az okoz bosszúságot okoz, hogy nem eszik meg az egész termést csak megcsípik, így téve tönkre. A fekete rigók ellen is tilos bármilyen drasztikus megoldást bevetni, ugyani Magyarországon védett állat,
természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Napjainkban nem ismertek egyedszámát drasztikusan csökkentő tényezők.
Nézzük akkor, a kiskertben mivel is lehet védekezni ellenük!
Régi időkben ültetvényekben nem volt ritka, hogy csősz őrizte a mandulát, s mikor megjelentek a kártevő madarak, akkor „közibük eresztett egyet a puskájával”. Manapság nem találkozunk ilyennel gyümölcsösökkel, ellenben a mezőgazdaságban napraforgó érésekor a vadásztársaságok gerlékre vadásznak, hogy ne verjék ki a magot a tányérból.
De mit tehetünk mi, akik csak az aktuális gyümölcsterésünk szeretnénk megvédeni? Kósa Dániel sorolta is, mit tehetünk, ha nem csak az ég madarainak szeretnénk adni a termést:
1. Legegyszerűbb megoldás a madárijesztő
Nem feltétlenül kell ember alakú madárijesztőt készítenünk, elég, ha zajt keltő dobozokat kötünk madzagra, s ahogy a szél megfújja, így elkergeti a nem kívánt vendégeket.
2. Madárhálók
Beszerezhetőek különféle madárhálók, amelyeket vagy a növényre teszünk, vagy egy nagyobb támrendszerre erősítjük, így fizikailag gátoljuk a bejutást. A háló használata során azonban nagyon fontos, hogy óvatosak és tudatosak legyünk! A szabványos madárháló (1 cm-nél nagyobb lyukakkal) lehet a legveszélyesebb a vadon élő állatokra.
Madárhálók árai (online piactérben):
- Madárbiztos háló madárbiztos 4x6m erős: 1300 Ft
- Springos Madárháló rögzítőkkel 8x20m - zöld: 2790 Ft
- Madárháló 6x10 m 35 g GARDENKUS KLC: 6440 Ft
3. Műmadarakkal, műkígyókkal és madárriasztókkal is védekezhetünk
Mivel alapvetően a tápláléklánc alján helyet foglaló egyedekről van szó, így el lehet kergetni őket, ha például műmadarakat helyezünk ki, vagy ezen madarak hangját utánzó vadriasztókat telepítünk.
Műmadarak és Madárriasztók árai (online piactérben):
-
Sólyom típusú műanyag madárijesztő a nem kívánt madarak elriasztására, 51 x 34 x 8 cm: 3100 Ft
- Sólyom madárijesztő online piactérben: 4000-5000 Ft
- Ultrahangos madárriasztó: 20.000 Ft
- Vadalarm Smart Pro : 37.000 Ft
3+1. Csináljunk vagy vegyünk madárriasztó léggömböt
Bevethetünk madárriasztó léggömböt is, online webshopokban már 2000 forintos áron beszerezhetünk egy ilyet. Ez egy nagy, általában sárga színű felfújható léggömb, amelyre "szemek" vannak nyomtatva. Kiakasztjuk a kertbe, ami aztán mozog a szellővel. Mind a mozgás, mind a szemek elriasztják a madarakat, és azt gondolhatják, hogy egy ragadozó figyeli őket. Figyelem, otthon, mi magunk is barkácsolhatunk egy ilyen sárga strandlabdából hasonlót!
Címlapkép: Getty Images