Vályog helyett néhány évtizede betonra váltott a modern építőipar, amely, miután szinte teljesen száműzte az építészetből a természetes építőanyagokat, például a vályogot, a szalmát és a fát, a leginkább környezetterhelő iparággá változott. Homokból helyenként máris súlyos hiány mutatkozik, de kizárólag a hatalmas mennyiségű energiát felhasználó cementgyártásra sem épülhet a jövő, ezért a fenntarthatóság és az energiahatékonyság jegyében egyre többen kanyarodnak vissza a gyökerekhez. Nevezetesen a természetes építőanyagok, azaz a folyamatosan termelhető fa, szalma, kender, illetve a vályog használatához
– mondta a Környezettudatos Építők Szövetségének kommunikációs vezetője, Bíró Péter a portál megkeresésére.
A modern építészetben megjelenő új technológiáknak hála, már egyre kisebb korlát kerül a megvalósításra váró tervek elé. Jó példa erre az a bécsi irodahát, melynek fából készítették a vázát és szalmával szigetelték körbe - ráadásul az épület 24 emeletes.
Hazánktól nem messze, Lengyelországban is támogatják a természetes építőanyagok használatát. Itt hamarosan befejezik Európa legnagyobb, fából épített, 11 ezer négyzetméteres iskoláját, de további tíz óvoda épül egy sikeres gdanski óvoda- és iskolaprojekt nyomán.
Ezeket a péládkat követték Pécelen is, majd nekiláttak megépíteni a szintén környezetbarát építőanyagokból készült suli felépítéséhez. A tervek szerint hamarosan létrejöhet egy favázas, vályogtechnológiával kombinált óvoda, majd egy iskola és egy kollégium is.
A bioépítészet terjedésének köszönhetően, a környezettudatos épületek akár 60 százalékkal kevesebb energiával hűthetők és fűthetők. Bár egy jól megtervezett ház 10-15 százalékkal többe kerül, mint az úgynevezett hagyományos kőházak, de akár aktívházzá is fejleszthető. Az időtállóság bizonyítékaiért nem kell messzire menni, Magyarországon például még mindig több mint 600 ezer vályogház áll, tehát több, mint betonpanel épület.