A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 227 volt, 0,9%-kal több a 2018. első félévinél. A tavalyi évben összesen 22,9%-kal 17 681-re nőtt a lakásátadások, míg 3,4%-kal 37 997-re csökkent az építési engedélyek száma. Az elmúlt három évben (a lakásáfa csökkentése és a CSOK kiterjesztésének bejelentése óta eltelt időszakban) összesen több mint megháromszorozódott a lakás építési engedélyek száma, míg kétszeresére nőtt a lakásátadások száma.
2016 eleje óta a lakásépítési engedélyek száma 124 502, míg az átadások száma 48 536 volt, azaz 75 966-tal több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült, ami tükrözi a kivitelezések igen jelentős csúszását.
Így idén és jövőre jelentős átadási hullámra számítunk, az átadásokat azonban némileg lassíthatja, hogy 2023-ig kaptak haladékot a kedvezményes lakásáfa megtartására azon lakások felépítése, amelyek tavaly november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel. A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek megtorpanásában, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek.
Az első félévben Budapesten 0,6%-kal nőtt a lakásépítési engedélyek száma, míg 9,6%-kal csökkent az átadások száma, a megyei jogú városokban 3,2%-kal csökkent az engedélyek, míg 10,3%-kal nőtt az átadások száma, az egyéb városokban 5,7%-kal csökkent az engedélyek, 7,8%-kal csökkent az átadások száma, a községekben pedig 20,4%-kal emelkedett az engedélyek, valamint 4,3%-kal nőtt az átadások száma. A lakásépítések igen egyenlőtlenül oszlanak el az országban.
Budapesten 6153 engedélyt adtak ki, Pest megyében 3829-et, Győr-Moson-Sopron megyében 1634-et, Hajdú-Bihar megyében (nagyrészt a Debrecenben épülő ipari beruházások hatására) 876-et, Somogy megyében (döntően a Balaton mellett) 675-öt, további hat megyében meghaladta a 400-at, a sereghajtó pedig továbbra is Nógrád 46-tal, Tolna 67-tel, Békés 98-cal. Budapesten 1356 lakást, Pest megyében 1683-at, Győr-Moson-Sopron megyében 1156-öt adtak át, Fejér kivételével a többi megye nem érte el az 300-as darabszámot. A sereghajtó itt is Nógrád 31-gyel, Békés 38-cal, Tolna 45-tel.
Az idén és jövőre várható lakásátadási hullám mellett az irodaépítések, ingatlanfejlesztői piac, ipari és logisztikai beruházások, a tisztán állami és uniós támogatású projektek folytatódásával idén a gazdasági növekedés továbbra is meghaladhatja a 4%-ot, így a GDP növekedése idén elérheti a 4,7%-ot, jövőre azonban az átadási hullám tetőzésével a növekedés 3,7%-ra mérséklődhet.
A társasházépítések és az ingatlanfejlesztések döntő része Budapesten zajlik, a lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatják a 10 ezret, országosan pedig a 20 ezret.
A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő és kapacitáshiány, egyes tervezett társasház beruházásokat már visszavontak, így feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedély kiadására sor került. A lakásépítések várható visszaesést azonban ellensúlyozhatják a nagy állami projektek (Paks, Modern Városok, Liget Projekt, Egészséges Budapest Projekt, infrastrukturális beruházások stb.) és újabb autóipari, iroda, ipari, logisztikai, raktárpiaci beruházások.
A válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések még messze elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át.
Tavaly összesen közel 17,7 ezer lakás épült, ami 1000 lakosra 1,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. Mindezek alapján látható, hogy a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt, még a válság utáni visszaesést sem pótolta.