Míg a legszegényebb Kuhegyesi járásban alig több mint 702 ezer forintnyi jövedelem jut egyetlen lakosra, addig az ország leggazdagabb településén élők majdnem 1,6 millióból gazdálkodhatnak. Ez majdnem 2,5-szeres különbség, írja a Pénzcentrum. Bérek tekintetében jókora a szórás Magyarországon. A KSH legfrissebb jelentése szerint hiába jár 384 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, kereseti tizedek alapján 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére elmarad - többnyire bőven - ettől. Vagyis a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.
A társadalmi rétegek elszakadása földrajzilag is nyomon követhető:
az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem.
Itt éves szinten picit több mint 1 millió 389 ezer forintból gazdálkodhatnak a lakosok, ezzel szemben az Észak-Alföldön fejenként még a 990 ezret sem éri el, amiből boldogulni kell(ene). A differencia azonban ennél is markánsabb, ha a régiós bontás helyett államigazgatási járásonként vesszük górcső alá a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit vizsgálva ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek".
A leggazdagabb településeken hozzávetőlegesen 2-szer nagyobb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a legszegényebb járásokban. A statisztikai adatok alapján a leggazdagabb járások listáján az első 3 helyet (nem túl meglepő módon) a budakeszi, a dunakeszi és a győri járás szerezte meg, a teljes listát itt lehet megnézni.
Címlapkép: Getty Images