A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közleményt adott ki a Balaton partján szem elé kerülő elpusztult halakkal és azok gyűjtésével kapcsolatban. Mint írják, halőreik jégolvadástól kezdve folyamatosan figyelik a Balatonon és a befolyókon előforduló elhullott halak számát és fajösszetételét. A Balatonon mint természetes vízen szinte az év minden szakaszában figyelhető meg haltetem, de ciklikusság is felfedezhető. A tavaszi időszakban a jégborítottság megszűnésével és a halak ívási periódusának befejeztével figyelhető meg az első érezhető tetemszám-emelkedés, majd a víz hőmérsékletének 20 Celsius fok fölé emelkedésével egy második növekedés tapasztalható. A tetemek területi eloszlása igen drasztikus különbségeket eredményezhet az uralkodó szél és a tó áramlási viszonyainak függvényében.
Évente 30–40 tonna partra vetődött haltetemet gyűjtenek össze és szállítanak el
- ez az érték a Balatonban élő halmennyiség becsült biomasszájához viszonyítva elenyésző mennyiséget (≈1%) tesz ki. Az elpusztult egyedek legnagyobb része a tavaszi időszakban tűnik fel a parti régióban, és legnagyobb tömegét olyan fajok (busa és angolna) idős példányai teszik ki, amelyek utolsó telepítésére 1983-ban (busa), illetve 1991-ben (angolna) került sor. A fentieket követően a leggyakoribb elhullott fajok a keszegfélék közül kerülnek ki. A kedvezőtlen kondícióban lévő, rosszul telelt, erősen parazitált, idős és/vagy beteg egyedek legnagyobb számban az ívás jelentette többlet energia-veszteség miatt pusztulnak el a tavaszi időszakban, kisebb számban pedig a nyári hirtelen felmelegedések, majd tartós kánikulákat követően.
Az utóbbi években tapasztalt enyhe telek sajnálatos módon kedveznek a paraziták elszaporodásának.
Emiatt is váltak gyakoribbá az apró piros sebekkel tarkított hámfelületű keszegfélék (főleg dévérkeszegek) a horgászfogásban és az elpusztult egyedek között is.
Az utóbbi néhány évben egyre szembe tűnőbbek a tavaszi időszakban elhullott pontyok, amelyek mennyisége azonban eddig még nem haladta meg a szórványos elhullás kategóriáját. Többszöri mintavétel után sem találtak az állategészségügyi szakemberek olyan betegséget, amelyet balatoni pontyból mutattak ki és nagyarányú pusztulásért lehetne felelős.
A halőrök szolgálatuk során rendszeresen begyűjtik a tetemeket és „állati hulla” átmeneti tárolására szolgáló konténerekben helyezik el.
Ezeket a konténereket – igény szerint – az ATEV Zrt. üríti, és tartalmuk ártalmatlanítását elvégzi. Az esetleges jelentősebb elhullásról tájékoztatják a vízügyi kezelőt, valamint a katasztrófavédelmi és az állategészségügyi hatóságot is, de szerencsére ilyesmire hosszú ideje nem került sor.
"A bejelentőtől kérjük, nevezze meg az észlelt tetem(ek) becsült méretét, mennyiségét és minél pontosabb helyét. Amennyiben magán, lezárt partszakaszon található, kérjük, a teteme(ke)t zsákolják be, majd a zsákot az ingatlan utcafrontján helyezzék el. A strandüzemeltető önkormányzatok, amennyiben humán infrastruktúrájuk lehetővé teszi és a tetemek begyűjtését, bezsákolását meg tudják oldani, azzal munkánkat jelentősen meggyorsítják. Igény szerint a strand üzemeltetőknek, önkormányzatoknak haltetem gyűjtő zsákot tudunk biztosítani", írták.
Címlapkép: Getty Images