A koronavírus-járvány okozta bezártság, valamit az otthoni munkavégzés terjedése nyomán ismét erősödhet a kiköltözési kedv a budapesti agglomerációba. A Takarék Index elemzői megvizsgálták, miként változtak a lakásárak és a népesség a fővároshoz közeli agglomerációs településeken, és ezen települések hogyan teljesítettek a lakhatás szempontjából fontos körülményekben, mint a közlekedési vagy bevásárlási lehetőségek.
Az elemzés során a Budapest környéki agglomerációt hat fő szektorra bontották: északi, keleti, délkeleti, déli, nyugati és északnyugati, illetve ezeken belül a kicsi, közepes és nagy településeket különítették el a könnyebb vizsgálhatóság érdekében.
Jelentős bővülés
Míg 2009 és 2019 között Budapest lakossága majdnem 20 ezerrel csökkent, az agglomerációban szinte minden településen nőtt a népesség. A bővülés összességében meghaladta a 85 ezret, ami több mint 10 százalékos emelkedést jelent tíz év alatt. Legnagyobb mértékben a déli kicsi települések lakosság bővült, majdnem 30 százalékkal, míg a legkisebb növekedés az északi
területek kistelepüléseit jellemezte. A népességnövekedésben települési szinten 58 százalékkal Délegyháza vezetett, de jelentős, 25 százalék feletti volt még a népességbővülés Remeteszőlősön, Nagytarcsán, Pócsmegyeren és Herceghalmon is. Ugyanakkor Sződ esetében 14 százalékkal csökkent a népesség, illetve szintén kevesebben éltek 2019-ben Pilisszentkereszten, Vácott, és Tökön, mint 2009-ben.
Kétszeres különbségek
A budapesti agglomeráción belül messze a legdrágábbnak a nyugati szektor nagy települései számítottak, ahol kétszer annyit kellett fizetni a lakások négyzetméteréért, mint a legolcsóbb keleti kistelepüléseken. Míg az előbbiek esetében az átlagos lakásárak 569 ezer forintot jelentettek 2019-ben, az utóbbiak esetében csak 274 ezer forintot kellett fizetni a lakások négyzetméteréért.
Települések szerint vizsgálva, a legtöbbet Üröm és Budaörs esetében kellett fizetni, ahol négyzetméterenként 630 ezer forint felett voltak a fajlagos árak 2019-ben. De az első tíz település közé került még árazását tekintve Dunakeszi, Biatorbágy, Nagykovácsi, Budakeszi, Diósd, Budakalász, Szentendre és Telki is, mindegyik esetében 490 ezer forint feletti összegekkel.
Majdnem 80 százalékos árnövekedés
A budapesti agglomeráció ingatlanárai átlagosan 79 százalékkal növekedtek a 2009-2019 között, ami messze elmarad a fővárosi, 135 százalékos áremelkedésétől. Leginkább az északnyugati szektor drágult (86 százalék), de nem sokkal maradt el az északi (84 százalék) és a nyugati (82 százalék) szektor sem. A legkevésbé a délkeleti szektorban nőttek az árak, itt 68 százalékos volt a változás mértéke.
A területi elrendeződés mellett a településtípust is figyelembe véve, kimagaslónak számított a déli agglomerációs terület kistelepüléseinek árváltozása, ahol duplázódtak az árak, míg a drágulásban a második helyet az északnyugati nagy települések (96,5 százalék) a harmadikat pedig a nyugati nagy települések (96,4 százalék) szerezték meg. Szintén 90 százalék felett volt a keleti nagy települések esetében tapasztalt változás is. A legnagyobb árnövekedés Délegyházán, Százhalombattán és Szentendrén volt.
Új otthonok, új árak
Az agglomerációban 32 ezer új otthont adtak át az elmúlt tíz évben, ami a teljes állomány csaknem 10 százalékát jelenti. Ez jelentősen meghaladta a fővárost jellemzőt, ahol csak az állomány 4,6 százaléka épült 2009 és 2019 között. A legtöbb lakás az említett időszakban Herceghalmon, Nagytarcsán és Délegyházán készült el, ahol körülbelül 30 százalékos az új otthonok aránya. Az első tízbe került még Remeteszőlős, Gyömrő, Szada, Nagykovácsi, Telki, Halásztelek és Veresegyház is.
A jelenlegi árak és az árnövekedés nagysága összefügg: a magasabb árakkal rendelkező helyszínek jobban drágultak. A nyugati nagy településeknél a 290 ezres négyzetméterenkénti ár majdnem 570 ezer forintra növekedett, az északnyugati nagy településeknél pedig 241 ezer forintról 473 ezer forintra. Kivételt képeztek a déli kistelepülések, amelyek az árváltozási sort úgy vezették (100 százalékos változás), hogy az egyik legolcsóbb helyszínnek számítottak (330 ezer forint).
Évente legalább kilenc napot utaznak
Az agglomerációnál elengedhetetlen szempont a közlekedés. A Takarék Index elemzői kétféle bejutási módot vizsgáltak, a közösségi közlekedés lehetőségeit, illetve a főváros közúti megközelíthetőségét.
Előbbi esetében egy feltételezett hétfő reggel fél 8-8 órai érkezésnél az adott település központi megállójától vagy vasútállomásától elérhető leggyorsabb útvonalakat hasonlították össze, ahol a fővárosba érkezési pont attól függően változott, hogy az adott irányból a főváros mely csomóponti helyére (például Széll Kálmán tér, Nyugati pályaudvar, Kelenföld, Árpád-híd, Őrs vezér tere) közlekednek járatok. A közúti közlekedés esetében az vizsgálták, hogy az adott település központjából mennyi idő alatt lehet beérni hétfő reggel 8 órára a budapesti Erzsébet térre.
Címlapkép: Getty Images