Tavasszal a regisztrált koronavírusos fertőzöttek jóval nagyobb arányban haltak meg Budapesten, mint az ország többi részén. Ha a járvány teljes időszakát nézzük, valamivel még mindig rosszabb a budapesti adat, de a második hullámban éppen fordított a helyzet: Budapesten kedvezőbbek a számok, írja a 444.
Augusztus 20-a óta 57218 fertőzöttet azonosítottak Budapesten, közülük 1324-en haltak meg. Vidéken 244148 esetre 6529 elhunyt jutott. Vagyis a fővárosban 2,31, az ország többi részén pedig 2,67 százalékos a halálozási arány.
Ha vidéken is a budapesti halálozási arány teljesülne, 880-nal kevesebb áldozata lenne a járványnak. Ha pedig Budapesten is olyan arányban veszítenék el a betegeket, mint az ország többi részén, 206-tal többen haltak volna meg.
A cikk szerint több magyarázata lehet ezeknek a számoknak: lehet, hogy Budapesten több fertőzöttet szűrtek ki, akár tünetmenteseket vagy olyanokat, akik enyhe tüneteket mutattak. Mivel ők könnyen átvészelik a fertőzést, lenyomják a halálozási arányszámot, de szerepe lehet az egészségügyi ellátásnak is: minél kevesebb beteg jut egy-egy kórházi dolgozóra, annál jobban tudnak figyelni rájuk, és észlelni tudják, ha romlik az állapotuk. Emellett az is előfordulhat, hogy a budapesti orvosok több tapasztalatot gyűjtöttek az első, enyhébb járványhullám alatt, amit fel tudtak használni ősszel.
A halálozási arányt más környezeti tényezők is befolyásolhatják.
A légszennyezés annyira jelentős kockázat, hogy egy novemberben megjelent kutatás szerint Magyarországon a koronavírus okozta halálesetek 25 százaléka erre vezethető vissza (Európában 19 százaléka).
Azonban még egy városon belül is nagyon eltérő lehet, hol, miyen minőségű levegőt szívnak az emberek, ráadásul az aktuális időjárási, közlekedési viszonyok is meghatározzák.
Címlapkép: Getty Images