Hamarosan fontos döntés születik az Európai Unió Bíróságán, amely a legtöbb magyar adóst érintheti, akinek 2015 előtt devizahitele volt. Korántsem biztos azonban, hogy végleg rendeződni fognak az ügyek az alapján, amit az ügyben érintett OTP-től és a Széchenyi Hitelszövetség elnökétől megtudta a Pénzcentrum. Akár hasonló helyzet is kialakulhat, mint Lengyelországban, ahol általános rendezőelv alkalmazása helyett új bírósági eljárások tömegei indultak.
Ahogy korábban a portál beszámolt róla, hamarosan a devizahitelesek ügyében fog döntést hozni az Európai Unió Bírósága, ami az ügyben eljáró ügyvéd szerint minden magyar devizahitelest érinthet. A döntés eredménye az eljáró ügyvéd szerint nagyban befolyásolná a magyar devizahitelesek sorsát, ám ahogy az az állításaira érkezett szakértői reakciókból kiderül, az érintettek még nem lehetnek igazán biztosak a dolgukban.
Az ügyben a Győri Ítélőtábla a 2014-es Kásler-ügyre hivatkozva kérte ismét az EU-s bíróság állásfoglalását, ebben a felperes devizahitelesek az OTP Bankot perelték be a forintosítás kapcsán. Az OTP Bank mellett az OTP Jelzálogbank és az OTP Faktoring is érintett. Az Európai Bíróságnak arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a 2014-ben született első számú elszámolási törvény megfelelt-e az európai uniós normáknak akkor, amikor a vételi árfolyamon történő folyósítás és az eladási áron történő hiteltörlesztés (vagyis az árfolyamrés) helyett egységesen a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamát tette visszamenőlegesen is kötelezővé.
Az eljárásban a Bank már benyújtotta írásbeli észrevételeit, melyben kifejtette, hogy az árfolyamrés semmissége nem teszi tisztességtelenné (semmissé) az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződéses feltételeket. Az árfolyamrés tisztességtelenségét az elszámolással kapcsolatos jogszabályok rendezték, míg az árfolyamkockázattal kapcsolatos kockázatfeltáró nyilatkozatok tartalmát egyedileg kell a kialakult EU-s és hazai bírói gyakorlat alapján megítélni - húzták alá az OTP-nél. Hozzátették, hogy az Európai Bíróság megküldte a magyar kormány és az Európai Bizottság észrevételeit is, melyek a bank álláspontját támasztják alá. Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint az ügyben a döntését tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni. A döntés várható időpontjáról nincs információja az OTP-nek.
Nagyjából egy éve a Portfolio írt arról, hogy a szóban forgó ügy kapcsán már tavaly is érkezett állásfoglalás az Európai Bíróságtól. Lehóczki Balázs, a testület szóvivőj arról beszélt, hogy az uniós rendelkezések kimondják, hogy azokat a szerződési feltételeket, amelyeket jogszabály határoz meg, s így kerülnek a szerződésbe, nem lehet vizsgálni, ezek tisztességtelenségét nem lehet kimondani.
Magyarul a forintosítási eljárás kapcsán sem lehet tisztességtelenséget kimondani, hiszen az is egy jogszabály keretein belül került bele az ügyfelek szerződésébe.
Emellett az Európai Bíróság 2020. január végi tájékoztatása szerint a magyar bíróságokon többször azzal érveltek az adósok, hogy számukra sok esetben mégis kedvezőbb lehet a szerződés egésze semmisségének a kimondása, mint a szerződés fenntartása. Hiszen (mivel a semmisség kimondása a szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatállyal történik) mentesülhetnek az árfolyamkockázat következményei alól. Vagyis csak az eredetileg nekik folyósított forintösszeget kell törleszteniük, ami már sok esetben meg is történhetett.
A teljes cikket itt lehet elolvasni.
Címlapkép: Getty Images