Csoda Budapesten: suttogók tanították meg lovagolni a kerekesszékes kisfiút

HelloVidék 2018. december 3. 15:00
A világ három leghíresebb lóidomítója először szerepelt együtt, egy előadásban: ez volt a Suttogók a Papp László Budapest Arénában. Monty Roberts, az igazi Suttogó, Lorenzo, a repülő francia, valamint a kiscsikók szelídítője, Pignon mutatták be erőszakmentes lóidomítási technikáikat. Mindhárman arra tették fel az életüket, hogy baráti kapcsolatot alakíthassanak ki a lovakkal, ne kelljen erőszakot alkalmazni, mindezt úgy, hogy megtanulták a lovak kommunikációját. A HelloVidék is megnézte az előadást.

A kezdeti bejutási nehézségek után, ami a szervezők számlájára írható, alig 20 perces késéssel elindult a show. Külön felhívták a figyelmet, hogy ne zavarjuk a lovakat vakuzással, mobil telefon csörgéssel, de jó magyar szokás szerint, sokan elengedték a fülük mellett a kérést.

Maga a show egy kerekes székes kisfiú álmán keresztül került bemutatásra, hogyan valósulhat meg az erőszakmentes lóidomítás és hogyan válhat egy kisfiú huszárrá. Bevonult a Nemzeti Lovas Díszegység 16 lovasa, akik remekeltek az arénában, volt pár érdekes és látványos figurájuk, akik feljebb ültek, jobban élvezhették az előadásukat, bár náluk nem emelték ki, hogy a lovakat kényszerítő eszközök nélkül veszik rá az együttműködésre, de tombolt a közönség a magyar huszárok láttán, igaz őket csak vendégelőadóként tüntették fel.

Jean-François Pignon

Utánuk Jean-François Pignon következett, aki szintén kantár, nyereg és ostor nélkül vette rá a lovait, hogy táncoljanak, feküdjenek, különböző alakzatokba verődjenek. A showt egyértelműen a hófehér shetlandi póni vitte el, aki messziről inkább egy megtermett kutyának nézet ki, mintsem lónak, ráadásul ugyanolyan bújós és pimasz volt, mint egy házi kedvenc. Persze ez lehetett a show része is, egy biztos, Pignont azért hívták meg, mert ő is azt az elvet vallja, ismerd meg a lovak nyelvét és rá tudod venni őket, hogy azt csinálják, amit te szeretnél. Pignon egyértelműen a vicces, könnyed szórakoztatásra tette le voksát, a kisgyermekes családok apró kuncogásaiból és sikolyaiból erre következtettünk.

Lorenzo

Szerencsére nem fulladt unalomba az előadás, hiszen megérkezett Lorenzo, a „Repülő Francia”, aki a becenevét arról kapta, hogy két sebesen vágtató ló hátán állva irányít 10 lovat, miközben akadályokon ugranak át, vagy térformákat alkotnak. Ehhez semmilyen segédeszközt nem alkalmaz, se kantárt, se nyerget. Azt kell, mondjam, az egész előadás alatt, az ő cirkuszba illő produkciója volt a leglátványosabb. Rá is érvényes az, ami az összes fellépőre, kora gyermekkora óta tanulmányozza a lovak kommunikációját és ennek a megfigyelésnek köszönheti, hogy ilyen harmonikus kapcsolata alakult ki a lovakkal.

Monty Roberts

A végére tartották Monty Roberts fellépést, az Igazi Suttogót, akit a legjobban vártunk. Kíváncsiak voltunk, milyen lehet élőben ez a 83 éves cowboy, aki II.Erzsébet királynőt is elvarázsolta és a mai napig neki (is) dolgozik. Monty 13 évesen a nevadai prérin tanulmányozta a vadmusztángok egymás közötti kommunikációját. Megfigyelte, hogy milyen testbeszédet alkalmaznak egymással a különböző élethelyzetekben és ezt a kommunikációt ültette át az emberi gesztusokra.

Célja az volt, hogy az erőszakmentes idomítással egy harmonikus kapcsolat alakuljon ki a ló és az ember között, és egyenrangú társakká váljanak. Ezt a módszert tanítja a világ összes tájáról érkező ló szerető embereknek, többek között Pataky Katának is, aki itt, Magyarországon is már képzett Join-Up (a Csatlakozás módszer ismerője) instruktornak számít. Az ő segítségével adja át a HelloVidék a lovas shown látottakat.

„Ahol elfogy a tudás, ott kezdődik az erőszak – ez egy örökérvényű mondás. A szándéknál kezdődik az erőszakosság, butaság azt gondolni, ha néha megverik a lovat, mert nem azt csinálja, amit ÉN akarok az nem borzasztó dolog. Hazánkban még mindig divat erőszakkal betörni egy csikót kényszerítő eszközökkel. Sok lovas csak úgy tudja elképzelni ezt, hogy megrugdossa, megtépkedi a ló fejét vagy a zablát húzza a szájában úgy, hogy felsértse a ló száját. Egyszerűen azt kell megérteni, életidegen a lótól, amit kérünk tőle. Menekülő állat, mi meg pont oda akarunk felülni, ahová a ragadozó szokott ugrani.

Ösztönösek, öröklődik ez az életösztönük, mindegy, hogy egy városi lovardában vagy valahol a Hortobágyon születnek. Sokszor nem is értik, mit akarunk tőlük, nem értjük a nyelvüket, ezért makacskodnak. Hiba azt gondolni, azért mert egy 650 kilós az állat, meg se kottyan neki a rugdosás. Azt is érzi, ha egy légy rászáll a bőrére, természetesen azt is, ha megrugdossák, ugyanúgy ahogy a szájában is rengeteg idegvégződés van, a zabla rángatásával is rengeteg fájdalmat tudunk okozni – fejti ki Pataky Kata.

És ami nagyon fontos, a lovak képekben gondolkodnak, asszociálnak. Van egy fényképalbum a fejükben, ami össze van kötve jó vagy rossz élményekkel. Például ha valaki fekete ruhában bántotta őket, minden fekete ruháshoz negatívan fognak hozzáállni. Vagy ha csak férfiakkal volt a ló és csak férfiak bántották, nagyon nehéz ezután együtt dolgoznia férfiakkal.

Nyilván ez felülírható és erről szól a módszer, hogy a testbeszédet, a lovak pszichológiáját megtanuljuk, de ha évek múlva újra találkozik a bántalmazójával a ló, ugyanúgy fog viselkedni, ugyanúgy elutasítja. A lovak nem felejtenek, viszont a jövőben nem tudnak gondolni, csak a múltbéli tapasztalatukra támaszkodnak. A lovak 50 ezer éve itt élnek a földön, a mi 6 ezer évünkkel sehol nem vagyunk, persze, hogy nekünk kell megtanulnunk a nyelvüket és ezzel elérhetjük, hogy azt tegyék, amit szeretnénk még akkor is, ha ezt életidegennek érzik – teszi hozzá a magyarországi Join-Up instruktor.

Elhíresült az a teória, hogy nem is problémás lovakkal dolgozik, de ezt a magyarországi képviselője hevesen cáfolja. Aki nem ismeri a módszert azt gondolhatja, kaszkadőr lovakat hoznak, de ez nem igaz.

Kata azt mondja: láttam Montyt dolgozni, elképesztően érti a nyelvüket, és akik ezt terjesztik, semmit nem tudnak a módszerről. Elképesztő, miket tud leolvasni a lovak testbeszédéből. A bemutatóra érkeznek lovak, tegyük fel, nyers csikók, akiken még nem volt nyereg. A bemutató előtt úgy megy a ló kiválasztás, hogy a jelen lévő instruktorokat szokta megkérni, menjenek be az adott lóval a körkarámba és küldjék el jobboldalra, baloldalra, most állítsd meg és nagyjából 5 perc alatt felméri azt, hogy az adott ló alkalmas-e a bemutatóra? Ugyanis itt általában 40 perc, ha nagyon bőlére van eresztve, akkor 1 óra áll a rendelkezésére, hogy egy problémás lóra feltegyen egy lovast, ami jelen esetben egy kerekesszékes kisfiú. Nyilván olyat kell választania, aki alkalmas rá, idegrendszerileg bírja, képes elviselni ezt a nyomást és ennyi idő alatt véghez vihető vele a dolog és bemutatható a módszer. Senki nem fog ott ülni két hónapig, hogy megnézze, így lehet elérni a módszerrel, hogy a ló azt csinálja, amit mi szeretnénk. Ezért nem választ ennél problémásabb lovat, szűk az időkeret egy ilyen shownál.

Tényleg szűk. Az egész produkciót bruttó 10 percesnek éreztük. Monty elmondja, 83 éves és még mindig lovagol, mert élvezi. Elmeséli, hogy a ló teljesen máshogy lát, máshogy állnak a szemei és mivel menekülő állat, csínján akar bánni az energiával, ha nem bántják, vezetőt akar. Bemutatja, hogy az ember csupán egy kézjellel hogyan tudja vágtára ösztönözni, ami nem más, mint a ragadozók karmait utánzó öt ujjas ököl kinyitás. Pár percet töltött a karámban a lóval, majd a segítők közreműködésével sikerült a kisfiút a ló hátára felültetni. Bármennyire volt ott Kata, Monty tanítványa, nagyon nehezen hittem el, hogy ennyi is elég arra, hogy a ló eltűrje a hátán az abszolút kezdő lovast. Ráadásul az egész showt Monty Roberts nevével adták el, a bemutató viszont picit rövidnek tűnt, hiszen ez a pár perces körkarámos mutatvány szinte minden fellépéséről fent van a videomegosztókon. Semmi újat, semmi látványosat nem láttunk így joggal érezhetik azt, akik csak Monty technikájáért látogattak el a showra, hogy nem azt kapták a pénzükért, amit vártak.