A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap. Legkorábbi lehetséges dátuma február 3., a legkésőbbi pedig március 9.
A húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a híres velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
Szokások a vidéki Magyarországon
Húshagyókeddhez itthon több néphagyomány is kötődik. Ez a farsang utolsó napja, így a szokás, ami Zala megyében él, és a halloweenhez nagyon hasonló, nem is meglepő: itt ugyan nem az ijesztgetés a lényeg, de jelmezekbe öltözve járják a gyerekek a környező házakat, cukorkát, pénzt remélve. Ezt a hagyományt maskurázásnak nevezik. Másik hagyomány a szalmabábu-égetés, és régi szokás volt a sardózás, melynek keretében a legények házról házra jártak, begyűjtve nyársaikon a szalonnát, kolbászt. Este ezekből jókora lakomát csaptak, és ekkor került sor a legény- és leányavatásra is. Úgy tartották, aki farsangig nem kelt el, már az évben nem is lesz vőlegénye. Egy másik hiedelem szerint, akit farsang idején nem vettek el, végleg pártában marad. És ne feledkezzünk el a busójárásról se, aminek ma van az utolsó napja Mohácson.
Sok helyen szalmabábut vagy koporsót égettek el ilyenkor, így temették el jelképesen a telet.
A legények délután felöltöztek „maszkába”, és végigvonultak a falun. Az idősebbek a házuk előtt „bámészkodtak”, tőlük szalonnát, kolbászt, tojást kértek, amit megsütöttek egy közeli háznál, majd este a bálozók megették.
Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, mely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása”, a sardózás, a busó és a kuka (dőre) járás csak néhány a farsangfarki szokásokból.
Időjóslás: a húshagyókeddi napsugár bő esztendőt jelentett
A régi időkben húshagyó kedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Megfigyeléseik alapján úgy hitték, hogy ha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben.
Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket, és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.
Címlapkép: Getty Images