Nyári szünidő alatt sok szülő küldi táborba gyermekét, azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények közé kerül a gyermek. Hatalmas a választék a napközis táboroktól az ottalvós táborokig, a programkínálatról már nem is beszélve. A tapasztalatok pedig szintén széles skálán mozognak.
A legnagyobb hiányosság, amivel napi szinten lehet találkozni, hogy nincs meghatározva, ki lehet táboroztató, nincsen személyi feltételhez kötve a tábor szervezése, hanem jelenleg bárki, bárhol szervezhet tábort, ha maga a táborhely megfelel a feltételeknek. Ezért nagyon fontos, hogy minél több helyről megpróbáljunk információt gyűjteni az adott táborról, akár személyesen is meggyőződjünk a körülményekről, személyesen találkozzunk a tábor szervezőjével. Próbáljunk a közösségi oldalakon másoktól is informálódni, akik már részt vettek a kiszemelt programokon.
A másik fontos kérdéskör, hogy valóban a beígért szolgáltatásokat nyújtja-e az adott tábor, vagy csak hangzatos nevekkel történik a hirdetés, azonban valós szolgáltatás nincs mögötte.
- Előfordult olyan extrém eset is, hogy az ingyenesnek hirdetett programért a helyszínen mégis fizetni kellett. A buszban játékokat, édességet árultak a gyerekeknek sokszoros áron.
- Olyan eset is előfordult, hogy nem megfelelő számú felnőtt kísérő vett részt a gyerekekkel a programokon, az utazáson, ezzel már veszélyeztetve a testi épségüket is.
- Azonban a panaszok nagy része arról is beszámol, hogy sok esetben magánszemélyek hirdetnek, nem kapnak se számlát, se nyugtát a befizetett összegekről a szülők, így utóbb azt is nehéz bizonyítani, hogy pontosan mekkora összeget fizettek ki.
Ezek előbb-utóbb kiderülnek, azonban ha valóban nem megfelelő szolgáltatást nyújtott a tábor, akkor árleszállítást lehet követelni a táboroztatótól. Ennek alapvető feltétele, hogy tudjuk bizonyítani milyen szolgáltatást ígért a tábor, mennyi vételárat fizettünk ki, tehát mindenképpen szerződést kell kötni a táboroztatóval, amiben rögzítésre kerülnek ezek az alapvető feltételek, vagy legalább a szórólapot eltenni, a hirdetést tartalmazó weboldalt lementeni. A gyerekek szempontjából pedig jó ötlet lehet osztálytársakkal közösen táborozni, hiszen akkor legalább azzal nem kell megküzdenie a gyermeknek, hogy teljes idegen helyen van, ahol senkit sem ismer.
Túl sok segítséget pedig nem kapnak a felháborodott szülők. A bejelentésekből kiderül, hogy megkerestek több szervet, hatóságot is. A rendőrség a bejelentést elutasította, az egyik esetben a NAV indított eljárást, de ez önmagában a problémát nem oldja meg.
Összességében a gyermektáboroztatás helyzete még mindig nem megnyugtató Magyarországon, nincs egységes rendszer, és törvényi szabályozás sem arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy táboroztatónak.
Ezért a FEOSZ megkeresi a fogyasztóvédelemért felelős Igazságügyi Minisztériumot is, hogy felhívja a figyelmet a jogszabályalkotás szükségességére a magyar családok védelme érdekében. Szövetségünk jó pár évvel ezelőtt már kezdeményezte a gyerekek nyári táboroztatása érdekében minimum a regiszter, bejelentési kötelezettség előírását, akkor azt a választ kaptuk nincs szükség változtatásokra. A gyermekvédelem az új fogyasztóvédelmi célok négy alappillérének egyike, összhangban az Alaptörvény 16. cikkével, így alapvető fontosságú, hogy biztonságban tudhassa mindenki a gyermekét, ha táborba küldi. Addig is, amíg nem történik jogszabályalkotás: nem győzzük hangsúlyozni, szülőként próbáljunk nagyon körültekintőek lenni, kössünk írásban szerződést, próbáljunk meg minél több információt beszerezni a táborról, táboroztatóról, hiszen még nincs vége a nyárnak, de táborokat a téli szünetben is hirdetni fognak
- írta közleményében a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.
Címlapkép: Getty Images