Boros Gergely biológus, a telep tudományos vezetője a Balatoni Limnológiai Intézetben tartott szerdai átadó ünnepségen elmondta, hogy a rendszert alkotó 12 tartály egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhető, melyekben bizonyos paraméterek, például a hőmérséklet és tápanyagviszonyok változtathatók.
Hozzátette, hogy elsőként a planktonikus élőlények viselkedését figyelik majd meg a tartályokban, melyek a Balatonéhoz nagyon hasonló minőségű vizet tartalmaznak. Egyebek mellett a globális klímaváltozás várható hatásaival kapcsolatban vonnak majd le következtetéseket és vizsgálható az is, hogy egyes fajok hogyan reagálnak új fajok megjelenésére, illetve a fajvesztésre.
Választ találhatnak a kutatók arra is, hogyan óvják meg a Balatont a klímaváltozás hatásaitól. Az első kísérletek jövő tavasszal kezdődnek majd, két év múlva pedig már komoly eredményekre számítanak.
Lovász László, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az evolúciós tartályok a legjobb nemzetközi példák tanulságait leszűrve jöttek létre. A berendezés a környezettudományos előrelépés lehetőségét teremti meg, Magyarország egyik legnagyobb nemzeti kincse, a Balaton megóvásához járulhat hozzá.
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus arról beszélt, hogy az evolúciós változások is nyomon követhetők a berendezés segítségével, illetve le tudják képezni a Marson lévő életkörülményeket is. A tihanyi a világ egyik legmodernebb mezokozmoszrendszere, Kelet-Közép-Európában pedig az első.