A vírusválság nem írja felül a magyarországi közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos terveket, az Innovációs és Technológiai Minisztérium meghatározó célja továbbra is változatlan, kiemelt törekvés a megyei jogú városok és a kiemelt gazdasági területek bekapcsolása négysávos utakkal a gyorsforgalmi hálózatba - jelentette ki az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerdán Zalaegerszegen. Mosóczi László a mintegy 13 milliárd forintból induló zalaegerszegi új városépítési program bejelentése kapcsán beszélt arról, hogy az elmúlt évtized elején 10 megyeszékhely volt bekötve a gyorsforgalmi utak hálózatába, mostanra ez a szám már 13, és év végéig 14-re nő Eger bekötésével.
Békéscsaba, Szolnok, Kaposvár és Zalaegerszeg felé is zajlanak a kivitelezési munkák,
az idén elkészül az M76-os Zalaegerszeg előtti bevezetője és az M7-es autópályától Balatonszentgyörgyig tartó szakasza - közölte az államtitkár. Azt is mondta, hogy
a koronavírus-járvány és a veszélyhelyzeti intézkedések a védekezés első szakaszában "nem okoztak jelentős késedelmet a hazai közlekedésfejlesztésben", fokozott elővigyázatosság mellett folyamatosan zajlottak az építkezések.
A veszélyhelyzet fokozatos enyhítésével egyre több helyen indulhatnak új építkezések, és e beruházások "érdemben járulnak hozzá a magyar építőipari vállalatok talpon maradásához".
A megyeszékhelyek bekapcsolása mellett kiemelt cél a gyorsfogalmi utak elvezetése a határokig, figyelembe véve a szomszédos országok fejlesztéseit is. Míg 2010-ben három országhatár volt elérhető négysávos úton az M1, az M5 és az M7 autópálya jóvoltából, azóta elkészült az M43 Arad irányába, az M15 bővítése Pozsony felé, valamint az M70-es bővítése Szlovénia irányába. Nyáron várhatóan átadják M4-es autópálya újabb szakaszát, ami Nagyvárad irányába biztosít összeköttetést - jelezte Mosóczi László. Az államtitkár kitért arra is, hogy a meglévő közutak állapotának folyamatos javításáról is gondoskodnak, az elmúlt évtizedben a közel 32 ezer kilométer országos közúthálózatból 6 ezer kilométernyi újult meg a Magyar Közút beruházásaként.
A veszélyhelyzeti intézkedések az útfelújításokat sem hátráltatták, a jelentősen visszaesett forgalom miatt a munkavégzés még biztonságosabbá is vált.
Zala megyében 13 szakasz rendbetétele folyik, a 23 kilométernyi útfelújítás több mint 5 milliárd forintba kerül - tette hozzá.
Közben "az intelligens mobilitás élvonalába" került Zalaegerszegen épül a világszínvonalú technológiát biztosító ZalaZone Járműipari Tesztpálya, amely komplex körülmények között az önvezető és az elektromos autók tesztelését is lehetővé teszi. Ehhez kapcsolódóan az M76-os út középső szakasza okosútként épül meg, így a közúti forgalomban is kipróbálhatók a fejlesztések, magyar, szlovén és osztrák együttműködésben pedig a határon átnyúlóan is - ismertette az ITM szakpolitikusa.
Balaicz Zoltán polgármester arról beszélt, hogy Zalaegerszeg első polgármestere előtt tisztelegve indítják el a Kovács Károly Városépítő Programot, amelyhez az állam 12,8 milliárd forintos támogatást biztosít a Modern Városok Program új zalai elemeként. Ezzel 2024-ig "soha nem látott mértékben" újítanak fel vagy építenek utakat, járdákat, tereket, parkolókat - tette hozzá. A fejlesztést indokolja szerinte többek között az, hogy 60 ezres zalai megyeszékhelyen a 22 évvel ezelőtti 16 ezer helyett már 35 ezer gépjárművet tartanak nyilván, miközben a város szerkezete évtizedek óta változatlan.
A polgármester jelezte: a múlt pénteken megjelent kormányhatározattal elnyert 12,8 milliárd forintos városépítési program keretében 2024 végéig csaknem 100 helyszínen zajlanak majd beruházások.
Vigh László, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: az elmúlt 100 évben nem költöttek annyit Zalaegerszeg útjaira, mint a most induló fejlesztéssel. Ha hozzávesszük az M76-os út 170 milliárd forintos beruházását és a járműipari tesztpálya 45 milliárd forintos költségét, nincs még egy olyan megyei jogú város Magyarországon, amelyik ekkora összegből fejlesztheti közlekedését.
Fotó: MTI/Varga György