Különleges trópusi halak viszik már a prímet a Hévízi-termáltóban. Hiába mutatnak jól, mégis hatalmas károkat okoznak a vízben - számolt be róla az RTL.
Mit keres egy trópusi hal a Hévízi-tóban? A kutatók szerint a legtöbb problémát okozó amúrgéb faj Ázsiából egy felelőtlenül ellenőrzött halszállítmánnyal került a magyar folyókba, és az évek során olyan hibrid szaporodási rendszerrel alkalmazkodott a környezetéhez, amivel az őshonos fajok teljes területét veszélyezteti.
Amurgéb, egy igazi terminátor
Az amurgéb eredeti hazája a Távol-Kelet, az Amur folyó vízrendszerében honos, ma már azonban Kelet-és Közép-Európa számos országában jelen van. 1912-ben egy természettudós négy amurgébet vitt magával a Távol-Keletről Szentpétervárra. Néhány év múlva szabadon engedte a halakat egy tóba. A következő évtizedekben több hasonló eset is történt, és a faj ezekről a helyekről terjedt tovább nyugat felé - írta a Turista magazin.
Itthon sokáig csak a Tisza vízrendszerében volt jelen, aztán egyszer csak megfogták a balatoni vízgyűjtőn. Ez valószínűleg úgy történhetett, hogy egy dunántúli halastóba a Tiszántúlról hoztak halat, és a szállítmányba amurgéb is keveredett, a halastóból kiszökni pedig már gyerekjáték volt számára. Mára a faj az ország északnyugati részeit kivéve, mindenütt ott van.
- közölte a lappal dr.Takács Péter halbiológus.
Az amurgébbel sok más mellett az a probléma, hogy egyre inkább kiszorítja a fokozottan védett, őshonos fajunkat, a lápi pócot.
A Felső-Tiszáról úgy tűnik, már el is tűnt a póc. Ahogy írták:
Az oxigénhiányos vizekben, ahol eddig a lápi póc volt a domináns, az amurgéb is jól érzi magát, ráadásul ez egy igazi terminátor faj. Remekül alkalmazkodik a környezeti feltételekhez, és mindent megeszik, a vízi gerinctelenektől kezdve az ebihalakon át az ivadékokig, ha nincs más, kannibálként még a sajátjait is felfalja.
Címlapkép: Getty Images