Az igazi erdőbarát nem örül, ha sétája során szemetelés nyomaival találkozik. Pedig ez nem ritka, főleg a népszerű kirándulóhelyek, település-szélek közelében. A szemét nem csak csúnya látvány, ami a gazdátlanság érzését kelti, de sokszor veszélyes is az élővilágra. Cikkünkben most annak jártunk utána, hogyan büntetik az erdőben szemetelőket, illetve mekkora barságot kaphat, aki nem foglalkozik a tiltásokkal, szabályokkal.
A Pilisi Parkerdő Zrt. az Európai Unió által támogatott Parkerdő természetesen programja keretében jelentős természetvédelmi fejlesztéseket hajt végre a védett parkerdőkben. A természeti értékek fennmaradását azonban nem csak a külső segítségtől kell várnunk, megtartásukért mindannyiunknak aktívan tennünk kell. Az erdők állapota alapvetően függ az oda látogató emberek hozzáállásától. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk az erdei viselkedés alapvető szabályaival.
Például a Pilisi Parkerdő területén évente 9-10 ezer köbméter szilárd hulladékot gyűjtünk össze. Ennyi szeméttel két futball-pálya területét egy méter vastagon lehetne beborítani.
Az erdei hulladék egy részét a kirándulók hullatják el sétáik során, és a pihenők alkalmával. A szemét többségét ugyanakkor a falvak, városok szélén illegálisan lerakott háztartási hulladék, vagy építési törmelék teszi ki. Sajnos, mindannyian jól ismerjük a patakmederbe taszított gumiabroncsokat, tönkrement háztartási, gép maradványokat, vagy éppen az utak feltöltésére alkalmilag használt csempetörmeléket. A kertvárosok lakói is kiveszik a részüket a szemetelésből: az erdőbe hordott kerti nyesedék sok helyen méteres magasságban borítja az erdőszélek alját.
Hatalmas problát okoz az eldobált szemét
Árt a szemét az élővilágnak? Természetesen igen. A szemétben lehetnek mérgező anyagok is, például a háztartási vegyszerek maradványai, festékek, higítók, gépolaj, nehézfémek, melyek éveken át mérgezik az erdő talaját. A talajból a méreg a növényekbe jut, majd a növények terméseit, levelét fogyasztó állatokba. A patakokba mosódó méreg sok kilométerrel távolabb is szennyezi a talajt, sőt az ivóvíz készleteinket is. A szemét között élelmet kereső vadon élő állatok, de sétáltatott kutyáink is elfogyaszthatnak olyan hulladékot, ami mérgezéshez, vagy akár fulladáshoz vezet. A kerti hulladékkal befedett területen az aljnövényzet nehezen tud megújulni, így élőhelyek szűnnek meg.
A kertből olyan növények magjai is az erdőbe jutnak, amelyek ott elszaporodva kiszorítják a hazai fajokat. Ilyen kerti „szökevények” például a japánkeserűfüvek, az aranyvesző, vagy a bíbor nebáncsvirág.
Mégis, ki szedi össze a szemetet az erdőkben?
Szerencsére iskolák, civil szervezetek gyakran szerveznek szemétgyűjtési akciókat. Remélhető, hogy azok a gyerekek, fiatalok, akik ilyen programban részt vesznek, sokkal tudatosabban segítenek később is a környezetünk tisztaságának megóvásában. Sajnos azonban az ilyen erdőtisztító napok során nem lehet mindent összegyűjteni.
Míg az eldobált papír zsebkendőt, sörös dobozt könnyű felszedni, addig az építési törmelék, vagy a roncsautók elszállítása már komolyabb felkészülést igényel. Szerszámok és szállítójárművek nélkül bizony nem megy, és emiatt a költségek is igen magasak.
Egy köbméter szemét elszállítása 5-8 ezer Ft-ba is kerülhet. Na de kinek kell ezt megfizetni? Az erdő tisztaságát az erdő kezelőjének, vagyis a legtöbb területen az állami erdőgazdálkodónak kell biztosítania. A Pilisi Parkerdő Zrt. például évente 40 millió forintot költ az erdők megtisztítására, ami jelentős ráfordítás. Ekkora összeg például mintegy 2500 m3 tűzifa árának felel meg, amelyet 100 hektárnyi erdőből lehet kitermelni. Mindez azonban csak a felszín. Az erdőben sokkal több szemét van, mint amit évente elszállítanak, csak arra nincs kapacitás.
Mi jár annak, akit szemeteléskor tetten érnek?
- A szemetelésen tetten ért kiránduló, 3-20 000 ezer forint helyszíni bírságra számíthat, attól függően, hogy természetvédelmi szempontból mennyire értékes területen hagyta a hulladékot.
- Feljelentés esetén a bírság összege elérheti a 150 000 Ft-ot is.
Címlapkép: Getty Images