Sokan kerekednek fel nyáron, hogy túrázzanak az erdőkben, kiránduljanak a közeli mezőkön, szántókon. Sok esetben egy-egy helyen sütögetni, tábortüzet gyújtani is lehet, vagy akár sátrazhatunk egy éjszakát. Itt viszont fontos kiemelni, hogy nem minden területen lehet sátrat verni, sőt több estét sem lehet csak úgy eltölteni. Milyen szabályai vannak Magyarországon a sátrazásnak? Számíthat bírságra, aki figyelmen kívül hagyja a törvényeket? Ennek jártunk most utána.
Sátorozni többféle helyen lehet: kempingben, sátortáborokban, vándortáborokban, nyilvános sátorozó helyeken, kertekben – tehát a civilizációban – és a természetben: ezt hívják vadkempingezésnek. Utóbbiról részletes beszámoltó olvashatunk az Országos Kéktúra adatbáziságban. Ahogy a portál írja, nagyon sokan mondják, hogy tilos az erdőben sátorozni, ami így túl általános, és ráadásul nem is igaz!
Erről az Erdőtörvény (2009. évi XXXVII. Törvény) rendelkezik pontosan:
- 91. § (1) Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha
a) más jogszabály azt korlátozza, vagy
b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte... - 93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni...
A törvény tehát elég faramucin fogalmaz a sátorozással kapcsolatban, a portál szerint a fentebb leírtak szó szerint értelmezve azt jelentik, hogy 24 órát meg nem haladó sátorozással kapcsolatban NEM kell az erdőgazdálkodó hozzájárulását kérni!
Tehát egy éjszakára az erdőkben sátort lehet verni a törvény értelmében! Aztán, ha továbbállunk, egy másik helyen újra megtehetjük ugyanezt!
Ez így azonban túl egyszerű lenne!
A fentebb leírtak alól kivételt jelentenek a nemzeti parkok, természetvédelmi területek, ahol sátorozni általában csak a kijelölt helyeken szabad (ilyen pedig nincs sok), vagy erre engedélyt kell kérni az adott nemzeti park igazgatóságánál, amit aztán vagy megadnak, vagy nem.
Például a Duna-Dráva Nemzeti Parknál adnak engedélyt, csak éppen illetéket kell fizetni.
Fontos dolog, hogy a fentebb idézett erdőtörvény értelemszerűen csak az erdőkre vonatkozik, azonban sok esetben kaszálókon, réteken, megművelt területeken kellene sátrat vernünk. Ilyen esetekben a tulajdonos hozzájárulására lenne szükségünk, azonban a gazdák általában nem szoktak a földjeiken lenni, ha éppen arrafelé járunk. A portál szerint éppen ezért a legjobb megoldás, ha a megművelt földek szélén ütjük fel a sátrat, a pár lépés széles mesgyén (ha az éppen nem földút), és így nem okozunk kárt a szántóföldi növényekben a sátor felállításával, ott tartózkodásunkkal!
Kevés a jó kemping?
Nem kétséges, valódi reneszánszát éli a sátrazás, igaz azonban, hogy a hazai kempingek minősége ma még sok tekintetben elmarad a kívánt színvonaltól. Ahogy arról a Pénzcentrum is írt, Magyarországon jelenleg 330 kemping működik, viszont a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. szerint mindössze 30 rendelkezik minősítéssel, és ezek közül is csak egy 5 csillaggal. Pedig az első minősítés ingyenes. A témával a portál is foglalkozott nemrég, ide kattintva már olvashatod is teljes cikküket.
Mit érdemes még tudni? Íme pár jó tanács!
@burntogo Töltődni, èlmènyeket hajkuràszni itthon is lehet, ráadásul egy buszjegy àràba kerül. Voltatok màr vadkempingezni? . . #traveling #travelgirl #dametraveler #traveljournal #travelling #travellifestyle #travelblogger #utazàs #nyaralàs #mik #utazomajom #magyarinsta #mutiholvagy #hungarianblogger #utazzitthon #magyarutazo ♬ eredeti hang - Dóri and Gábor
Címlapkép: Getty Images