Itt halnak meg a legtöbben az országban: súlyos képet fest a megyei bontás

HelloVidék 2019. január 14. 07:00
2017-ben 132 ezer ember vesztette életét Magyarországon. Ez igen aggasztó, hiszen utoljára 2001-ben volt ilyen magas a halálozások száma. A halálozások nominális számát persze nemcsak az adott megye egészségügyi állapota, egészségügyi rendszere határozza meg, hanem az adott népesség korösszetétele és a belföldi vándorlás is. Mutatjuk, mi a helyzet az országban.

Korábbi cikkünkben azt mutattuk be, hogy nominálisan melyik megyékben született a legtöbb gyermek és hol volt a leglátványosabb a növekedés, illetve a csökkenés az elmúlt években. Ezúttal ugyanezt a megyei összehasonlítást végezzük el a halálozások tekintetében.

Ha összességében nézzük az éves halálesetek számát, akkor szomorú kép rajzolódik ki előttünk 2001-ig visszatekintve. 2017-re ugyanis „visszajutottunk” oda, hogy körülbelül ugyanannyi ember hal meg évente, mint 2001-ben, 132 ezer. Nem véletlen, hogy az elmúlt években elakadt a várható élettartam javulása idehaza. Arról részletesen itt lehet olvasni, hogy ez minek köszönhető.

Nyilván a halálozások nominális számát nemcsak az adott megye egészségügyi állapota, egészségügyi rendszere határozza meg, hanem az adott népesség korösszetétele és a belföldi vándorlás is. Ettől függetlenül érdemes megvizsgálni, hogy hosszabb távon hogyan jött össze az elmúlt évek 130 ezres halálozási száma.

Ha a három évvel ezelőtti adatokkal vetjük össze a legutóbbi, 2017-es halálozási statisztikát, akkor három megye halálozási számának növekedése szembeötlő. Három év alatt Fejér megyében közel 11%-kal, Pest megyében 9,7%-kal, míg Veszprém megyében 9,2%-kal haltak meg többen, mint 2014-ben. Őket követi Heves, Csongrád és Baranya megye.

Ha viszont a 2017-es adatokat a 2001-es számokhoz mérjük, akkor többségében csökkenést tapasztalunk a halálozások tekintetében. Heves és Nógrád megyében volt a leglátványosabb a csökkenés, 5% körüli.

Ezzel szemben látványosan növekedett a halálozások nominális száma Pest megyében (21%), Fejér megyében (14,3%) és Veszprém megyében (6,3%). Feltételezhetően ez azzal áll összefüggésben, hogy ezekben a megyékben nagyobb az idős korosztály aránya, akik sokkal kiszolgáltatottabbak a betegségeknek.