Szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a sakálállomány Magyarországon. A leginkább Somogy és Baranya megyében szaporodtak el az aranysakálok, nagyjából hat és fél ezer példányt tartanak számon jelenleg, de Bács-Kiskun megye északi részén és a budai hegyekben is megjelentek.
Az eredetileg hazánkban honos aranysakál egy időre teljesen eltűnt, és csak a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején jelentek meg Magyarországon - Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjének ismertetése szerint.
A Dél-Dunántúlon főként nagyvadas területek vannak, amelyek – elsősorban télen – bőséges táplálékot biztosítanak az aranysakáloknak. Ezek az állatok jellemzően pockokat, egereket, apróbb emlősöket, érési időben gyümölcsöket is fogyasztanak, de a dögöket is megeszik, amelyből főként télen találnak többet
- mondta el Horváth Zoltán, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közép-drávai tájegységének vezetője.
Az aranysakál terjedése hatással lehet az őzállományra is, mert a rókához hasonlóan – táplálékszegény időszakokban – az őzszaporulat egy részét is elfogyaszthatják.
Az emberre a sakálok veszélytelenek.
Hazánkban élő három nagyragadozó közül a farkas és a hiúz állandó jelleggel megtelepedett a Bükkben és környékén. Idén január 10–11-én a Bükkben és a Tarna–Lázbérc Tájegységben végrehajtott szinkronszámlálás, a korábbi észlelések, valamint a kameracsapdák információi alapján az év elején egy minimum öttagú falka tartózkodott huzamosabb ideig a Dél-Bükkben – tájékoztatott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Az éppen most zajló párzási időszak alatt intenzív a farkasok mozgása, nagy területeket járnak be, és olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol korábban nem akadtunk nyomaikra, esetleg nem is számítottunk megjelenésükre
- közölték.
A medvék egyelőre téli álmukat alusszák, de az enyhe időjárás miatt idén hamarabb ébredhetnek.