Hamvazószerdával, idén február 22-ével indul a hagyományos húsvét előtti nagyböjti időszak. De van-e értelme 40 napig sanyargatni magunkat? A böjti felfogásból - szokásokból mit érdemes megfogadni? Lehet a böjttől fogyni? – a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkárát, Erdélyi Aliz dietetikust, táplálkozástudományi szakembert erről is kérdeztük. A nagyböjt apropóján azonban arra is kíváncsiak voltunk, hogy miközben a magyarok sosem látott élelmiszerár-drágulást látnak maguk körül, elhízás tekintetében Európában vezető helyén állunk. Mit csinálunk ennyire rosszul? Hogyan fogyhatnánk okosan, hogy közben a pénztárcánkat is kíméljük?
HelloVidék: Világviszonylatban a túlsúlyosak és elhízottak száma folyamatosan növekszik. Hogyan állunk mi magyarok ezzel, mit mutatnak a statisztikák, mennyire vagyunk még mindig túlsúlyos nemzet?
Erdélyi Aliz: A 2019-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2019) adatai szerint - amelyek tavaly év végén hangzottak el egy konferencián - a magyar férfiak 77%-a, a nők 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. Ha bontásban nézzük, a férfiak 40 százaléka túlsúlyos és 37 százaléka elhízott, míg a nők 29 százaléka túlsúlyos és 31 százaléka elhízott. Ez azért probléma, mert a túlsúly, az elhízás számos más betegség kialakulását is elősegítő rizikófaktor. Ha megnézzük az élelmiszer-fogyasztást, akkor például az energiabevitelben az ajánlottnál magasabb százalékot képvisel a zsír, és kevés a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ezek az adatok azonban még a mostani élelmiszerár-emelkedések előttről származnak. A Global Burden of Disease Study 2019-es adata szerint a magyar férfiak esetében több mint 40 százalékánál szív- és érrendszeri betegségek, 30 százalékánál pedig rosszindulatú daganat okozta a halálozást.
De mi értelme lehet manapság böjtölni? Hogyan állnak a táplálkozási szakemberek a böjthöz?
A böjt alapvetően vallási eredetű. A negyvennapos böjt során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére készülnek. Ebben az időszakban a vallásos gyakorlat középpontjában a bűnbánat és megtisztulás áll. A nagyböjti önmegtartóztatás legszigorúbb változatában a régi időkben naponta csak egyszer szabadott enni, és akkor sem lehetett jól lakni és nem fogyasztottak húst. . Ez a szabály - akkor és most is - csak a 18-60 év közötti, már felnőtt emberekre vonatkozott. Mára ez nagyon sokat enyhült, csak hamvazószerdára és nagypéntekre írnak elő szigorú böjtöt a - 18 és 60 év közötti - hívek részére. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebbek - a böjti fegyelem megtartásaként - ne fogyasszanak húst és a legfeljebb háromszori étkezés részeként csak egyszer lakjanak jól. De a böjt nemcsak arról szól, hogy az étkezésünket megváltoztatjuk, hanem a lemondás, a befelé fordulás, egyfajta lelki megtisztulás időszaka is. Ez vonatkozhatna azokra is, akik nem vallási okokból böjtölnek. Akkor a leghatékonyabb, ha ez a befelé figyelés is megvan, még akkor is, ha ez nem vallási eredetű.
Az nem böjtölés, ha valaki nem eszik húst, de csokit csokival fogyaszt , és alkoholt és kávét is iszik.
Nagyon sokak számára a böjtölés ma már azt jelenti, hogy olyan dolgokról mondd le, amik számára fontosak, de nem feltétlenül szükségszerű . Pl. nem eszik édességet, vagy nem használ cukrot, vagy nem iszik alkoholt, vagy nem vásárol semmit, ami nem az alapvető szükséglete. Hivatalosan azt szoktuk mondani, hogy a böjtölés egy meghatározott céllal végzett, önkéntes döntésen alapuló és meghatározott ideig tartó részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak. Azt nem tekinthetjük böjtnek, ha valaki azért nem eszik húst, mert nem tudja megvenni. És ez kiegészül a fizikai testre, a szellemi működésre ható módszerekkel is. A vallási mellett vannak egyéb böjtök is, mint például a léböjt, de ezt nem érdemes felügyelet, segítség nélkül végezni, mert az ún. terápiás böjtöknek nagyobb veszélyeik lehetnek.
Van, aki böjt mellett nyomja a 12 órás stresszes munkáját, megissza a kávéját, ez nem feltétlenül egy jó irány.
Nem is úgy kell elkezdeni böjtölni, hogy előző nap még mindent megeszek, hanem legyen egy rávezető és egy levezető szakasz. Előtte fokozatosan csökkentsük a zsíros, a fűszeres ételeket, az állati eredetű termékek fogyasztását. A böjt után sem jó, ha egyik napról a másikra mindent elkezdünk újra enni, hiszen a szervezet emésztőenzim-termelése is megváltozik. Fokozatosan kell visszavezetni az addig került ételeket. Dietetikai szempontból az ideális pedig az lenne, ha böjtölés után inkább az egészséges táplálkozás irányába mennénk el. A böjtöt ( ami nem 1-2 napos), újra csak kiemelném, mindenképpen érdemes vezetetten szakemberrel egyeztetve végezni, és előtte jó lenne átesni egy orvosi kivizsgáláson is.
Van, aki azt is böjtnek nevezi, ha hetente tart egy gyümölcsnapot. Vagy egy nap nem eszik húst.
Természetesen ilyen esetben nem kell orvosi kivizsgálás, ha nincs olyan alapbetegsége, amiben kontraindikált lenne ez. De itt se kompenzáljunk, hogy akkor aznap több édességet eszünk, több kávét iszunk, mert az a böjt lényegét veszi el. Ne is úgy záruljon az előző nap, hogy jól belakunk, mert másnap csak gyümölcsöt eszünk. Ügyeljünk a fokozatosságra!
A böjt nem fogyókúra, a tartós fogyás titka nem az időszakos koplalásba rejlik. A dietetikusok hogyan állnak a fogyókúrákhoz?
Ha valaki úgy dönt, hogy életmódot vált, szeretne fogyni és egészségesebben táplálkozni, aztán beüti a keresőbe, 66 ezerféle variáció jön fel. Ezernyi fogyókúrás tipp és jó tanács között számtalan egymásnak ellentmondó információt kaphat. Ezért is született meg 2016-ban az új hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR®, amit a Magyar Tudományos Akadémia is ajánl. Ez 2021-ben megújult. Az OKOSTÁNYÉR® nem azt mutatja meg, , hogy egy-egy étkezéskor mi szerepeljen a tányéron, hanem azt, hogy egy nap a különböző élelmiszercsoportokból mit és mennyit érdemes fogyasztani. Ez viszont adagokra is le van bontva. Ez nem fogyókúra, nem is cukorbeteg-étrend, hanem ez útmutató az egészséges táplálkozáshoz. A másik fő üzenete, hogy amíg valaki egészséges, addig nincsenek tiltott élelmiszerek, csak a mennyiségben és a gyakoriságban vannak meghatározások. Illetve a fenntarthatóság miatt bekerült az a szempont is, hogy érdemes hetente egy húsmentes napot tartani, de aznap is lehet fogyasztani tejet, tejterméket, tojást, vagy akár halat is. Az oldalon recepteket és hiteles információkat is találnak az érdeklődők.
Szintén a fenntarthatóság miatt egyre inkább a hazai alapanyagok fogyasztása kerül előtérbe. Aki eddig nem figyelt annyira, és kevesebb zöldséget, gyümölcsöt evett, még ilyen magas élelmiszerárak mellett is érdemes néznie a szezonális zöldségeket. A cékla, sárgarépa, sütőtök még mindig megfizethető, de előtérbe kerülnek a hüvelyesek is. Nagyon átgondoltan, de sok minden betartható ezekből az ajánlásból. Az lenne a hosszú távú cél, hogy ezen hasznos tanácsok minél nagyobb részét meg tudják valósítani az emberek.
Az, hogy mit és hogyan eszünk egy dolog, a túlsúly, az elhízás kialakulásának nagyon sok egyéb tényezője van. Ebből van, ami befolyásolható, és van, ami nem.
A mozgásszegény életmódtól a helytelen alvásig, bizonyos betegségeken keresztül a hormonális változásokig nagyon sok minden szerepet játszhat az elhízásban. De tény, hogy egy nagyon obezitogén (azaz elhízást elősegítő) környezetben élünk. A másik, hogy nem mindegy, hogy valaki 2-3 kilótól szeretne megszabadulni vagy 20-30-tól. Nagyobb testtömegcsökkentés esetén mindenképpen szükséges egy orvosi kivizsgálás és dietetikus igénybevétele. Akivel, az egyén életviteléhez alkalmazkodva, közösen alakítják ki azt az utat, amin keresztül el lehet érni a testtömegcsökkentést. Nem véletlenül nem azt mondtam, hogy fogyókúrát, mert abban benne van, hogy csak bizonyos ideig tart. A testtömegcsökkentésnél viszont az a cél, hogy akár hosszabb távú odafigyelést jelent, olyan utat, amin, ha végigmegyünk, akkor az étkezési szokásainkat is átalakítjuk.
Nagy testtömegcsökkentés esetén rövid, közép- és hosszú távú célokat tűzünk ki, de ha ezeket elértük, és utána visszatérünk ahhoz, amit eddig csináltunk, akkor a plusz kilók ugyanúgy vissza fognak jönni. Ezért ez idő alatt a dietetikus segít átalakítani az étrendet. Nem az a cél, hogy soha ne ehessen meg egy pörköltet galuskával vagy egy rántott húst, csak másképp elkészítve, és ezt meg lehet tanulni. A cél a nagyobb testtömegcsökkentésnél a heti fél-egy kg fogyás. Ez tartható anélkül, hogy kivonulnánk a világból, nyugodtan szabad együtt enni a családdal, és el lehet menni bulizni is. Egy dietetikussal folytatott folyamatos konzultáció során meg lehet tanulni azokat a technikákat, amikkel kivédhető a visszahízás.
Mi a véleménye a gyors megoldást ígérő fogyókúrákról, a divatos liszt- a tejtermékmentes étrendekről?
Fontos hangsúlyozni, hogy csak akkor hagyjunk ki egyes élelmiszereket, ha valóban muszáj, mert ez is károkat tud okozni. Divatból ne mondunk le semmi alapvető élelmiszerről, ami nem egészségtelen! A viszonylag rövid ideig tartó, sokszor drasztikus diétákat - amiket az emberek szeretnek, mert látványos fogyást lehet velük elérni - hosszabb távon nem érdemes végezni, mert hiányállapotok alakulhatnak ki. Aki nagyobb súlytömegtől szeretne megszabadulni, annak mindenképpen orvosi kivizsgálás kell. Az elhízás hátterében sok egyéb ok lehet, ezek ismeretében, ezzel együtt kell kialakítani az étrendi változtatásokat. A mentes táplálkozás nem egyenlő az egészséges táplálkozással vagy a fogyókúrával. Természetesen teljesen más, ha egy diagnosztizált betegség következtében tartott diéta elveit követjük, amit a dietetikussal egyeztetve valósítsunk meg.
Vidéken, ha fogyni szeretnénk, hol kaphatunk szakértői segítséget?
Sokan tudják, hogy szükségük lenne egy szakember segítségére, csak nincs rá elég idejük, és az anyagi forrásiak végesek. Vidéken, ha valaki elhízott, és szeretne lefogyni, kaphat ingyenes egészségügyi segítséget?
Sokfajta lehetőség van. Abban az esetben, ha betegségről van szó, és valaki kórházban van, ott találkozik dietetikussal, aki táplálkozási tanácsokat is ad. A másik lehetőség a járóbeteg-szakellátás, ahol bizonyos szakrendelések megléte esetén heti néhány órában dietetikus is elérhető, akihez azonban kell beutaló. Megyeszékhelyeken működnek egészségfejlesztési irodák, ahol alapvető prevenciós szolgáltatásokat is végeznek, meghatározott óraszámban foglalkoztathatnak dietetikust, aki az adott program keretében az ottani lakosoknak étrenddel kapcsolatos tanácsokat is ad, vagy szerveznek testtömegcsökkentő kurzusokat. Ez mindig az adott terület egészségfejlesztési irodájától függ. Érdemes körülnézni, nagyon sokszor tartanak egészségnapokat, ahová dietetikust is hívnak, aki legalább egy alkalommal tud segíteni. Rendszeresen szerveznek szűrőprogramokat, ahol szintén kaphatunk diétás tanácsadást.
Sokan azt gondolják, hogy az egészséges táplálkozást ők nem engedhetik meg maguknak, mert nagyon drága.
A mostani árakat elnézve már a kevésbé egészséges is drága. Ilyen élelmiszerárak mellett nagyon meg kell gondolni, hogy az ember mit engedhet meg magának, én azt szoktam javasolni, hogy a lehetőségekhez képest hozzuk ki belőle a legjobbat. Mindenkinek más lehetőségei vannak. Minden drága, de ha zsíros kenyér van, akkor legalább vegyünk hozzá savanyú káposztát vagy céklát, lila hagymát. Sőt az egészségesebb zsírsavösszetétel miatt érdemes a növényi kenőzsiradékokat előnybe részesíteni, mert árban már hasonlóak. Ezen felül vannak egyszerű receptek otthoni kenyérsütésre, ahol a liszt egy részét kicserélve teljes kiőrlésűre már olcsóbb és rost dúsabb is a bolti fehér kenyérhez lépest. Vagy csináljunk egy lencsefőzeléket, és egy tojást tegyünk rá, ha a húst nem tudjuk megfizetni.
Az biztos, hogy ezekhez az árakhoz nem vagyunk hozzászokva, át kell gondolni, mire költünk és mit veszünk meg.
Sok embernek nincs erre ideje, de akkor is, mindig lehet egy picit jobbá tenni a dolgokat. Illetve sokkal jobban meg kell becsülni az ételt, sokkal átgondoltabban kell háztartást vezetni, hogy minél kevesebb legyen a maradék. Kiesett egy korosztály, akinek erre még kellett figyelni! Dédanyáink még tudták, hogyha van maradék, azt nem kidobjuk, hanem megpróbáljuk másképp felhasználni.
Elég csak a közösségi hálókon megjelenő hirdetéseket nézni, sokan személyi edzőként, jóga oktatóként, life coachként, táplálkozási szakértőként ígérik a gyors fogyást. Laikusként kihez forduljunk, honnan tudjuk, hogy valóban szakember az illető?
A dietetikus a táplálkozástudomány és a dietetika területén szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, akit a nemzeti kormányzati szervek elismernek. Ő az, aki betegséghez tartozóan diétás tanácsot adhat, és természetesen a prevenció területén is hiteles információval segít.. Vannak a táplálkozástudományi szakemberek, akiknek ha nincs dietetikus végzettségük, az egészséges táplálkozással kapcsolatosan adhatnak tanácsot. Minden más cím mögött tanfolyamok állnak. Természetesen ezen a területen is van olyan képzés, ahol nagy hangsúlyt helyeznek a táplálkozással kapcsolatos információ átadásra, de tény, hogy betegséghez kapcsolódóan diétás tanácsot nem adhatnak. Ahhoz, hogy valaki dietetikusként dolgozhasson, kamarai tagnak kell lenni, folyamatosan továbbképzésekre kell járni, ha nem szerzi meg a szükséges pontokat, nem kap működési engedélyt.
Jellemző, hogy magánúton is fordulnak dietetikushoz?
Igen, egyre többen. Mind betegség esetén, mind akkor, ha valaki szeretné áttekinteni a táplálkozását, vagy teljesen elbizonytalanodott abban, hogy mi számára a jó irány.
Erről jut eszemben, van elég dietetikus az országban, mennyire hiányszakma?
Nem hiányszakma, az állami intézményekben is sokan dolgoznak, de egyre többen vannak, akik magán-dietetikusként praktizálnak. Sok helyen elérhetőek.
Címlapkép: Getty Images