Fogadjunk, te sem tudod, miért csináljuk ezt húsvétkor: most lerántjuk a leplet

Dubóczky Krisztina 2023. április 9. 14:04

A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián naptár szerint.) A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum – némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya. A húsvéthoz számos népszokás kapcsolódik. 

Húsvét: egyházi ünnep

A húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek meg a keresztények. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak.

A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyven napos nagyböjttel kezdődik, amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére és a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt.

Húsvéti népszokások, hagyományok

A húsvéthétfői locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. A technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a fiatal locsolkodónak.

Barkaszentelés

Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslatoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a barkaszentelés, de a népi hagyományokban felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására

Sokfelé élt az a hiedelem, hogy szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák, valamint egyéb rontásokat hozhat a házra. Azonban emellett jósló, rontás elleni szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, de éppenséggel a gyomorégés és a torokfájás ellen is kitűnő.

Húsvétvasárnap

A feltámadás vasárnapja, a keresztények a feltámadt Krisztust ünneplik. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A 10. század óta ismeretes szertartás Húsvét vasárnapján a húsvéti ételek, sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. Szentelményeknek nevezzük azokat a tárgyakat, melyek szentelés vagy áldás révén hétköznapi használatukból kiemelődve természetfeletti célokra alkalmasak. A húsvéti ételek sorában a bárány Jézust jelképezi, a tojás az élet, az újjászületés szimbóluma. A szentelt ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak, számos hiedelem fűződik hozzá. A húsvéti kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, vagy megőrizték, s nyáron a verebek kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket, de ismeretes olyan is, hogy tűzbe vetették, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A húsvéti szentelt tojáshoz kapcsolódó hagyomány, hogy egy-egy tojást ketten ettek meg, hogy ha eltévednek, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást.

Húsvéthétfő

A locsolkodás napja. Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni.

Locsolkodás

A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták/járják a házakat és különböző versek, énekek kíséretében locsolták/locsolják meg a lányokat, asszonyokat. Az ,,öntözésért“ cserébe a lányok pirost tojást adnak a legényeknek. Ez a szín egyrészt a szerelmet, az életet jelképezi, másrészt a legenda úgy tartja, hogy a keresztfán függő Krisztus vére lecsöppenve megszínezte az éppen ott imádkozó nő kosarában található tojásokat.

Termékenységvarázsló jellegű népszokás, ősi katartikus rítus keresztényesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint pedig arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A locsolkodás mai formája, a gyermekek locsolkodása szagos vízzel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű városi szokás.

Húsvéthétfőt szokás vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezni. Ezen a napon Szeged vidékén a bandákba verődött legények a lányokat a kúthoz hurcolták, ahol egész vödör vízzel öntötték le őket, megelőzve nehogy kelésesek legyenek. Az Ipoly mentén szervezetten történt a húsvéti locsolás, öntözködés. A legények már vasárnap este tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel, előre megbeszélt helyen szalonnát kaptak, és ott tojásrántottát készítettek és elfogyasztották. A tojáshéjakat annak a lánynak az ablaka alá szórták, akire haragudtak valamiért. Ezután indultak el locsolni. A lányok igyekeztek elbújni, akit megtaláltak, azt a kúthoz vitték és vödörszám hordták rá a vizet. Azok a fiúk, akiket nem vettek legényszámba először a keresztanyjukhoz mentek, akit az ott kapott vízzel meglocsoltak, jutalmul 8–10 hímes tojást kaptak. Ezután mentek a rokonok, szomszédok lányaihoz. A legények locsolását a lányok húsvéthétfő délutánján tojásokkal viszonozták. Hagyomány volt, hogy kedden a lányok locsolták a legényeket.

A köszöntő nem más, mint naptári ünnepek alkalmával énekelt vagy elmondott vers, rigmus illetve prózai jókívánságmondó szövegek. Szórványosan ismertek húsvéti köszöntőszövegek vagy szerencsekívánó mondókák, melyekben jókívánságok, varázsigék bújnak meg. Kedves mondóka Békés megyéből: „Egészségére váljon, haja nagyra nőjön!” Ám a mai értelemben ismert locsolóversek nem népi eredetűek.

A húsvét pogány jelképe: a tojás

A húsvét egyik szimbóluma a tojás, amiből általában mindig kerül az ünnepi asztalra valamilyen formában. Amúgy is az egyik legsokoldalúbb élelmiszerről van szó, ami éppúgy lehet fontos alapanyag, mint önálló fogás. Az omlettől, rántottától kezdve a lágy tojáson át a főttig vagy kaszinótojásig számtalan variációban fogyasztjuk, és persze nem csak az ünnepen, hanem a szürke hétköznapokon is. Jól beépíthető az egészséges étrendbe, mert magas fehérjetartalma mellett egyéb értékes tápanyagokat, például A- és D-vitamint is tartalmaz. Amit pedig ezen felül érdemes tudni a húsvéti asztal elmaradhatatlan szereplőjéről, azt most a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége az alábbiakban összefoglalja.

Mennyi az annyi?

1 tojás körülbelül 68 kilokalóriát tartalmaz, ez annyi, mint amennyi 1 deci 2,8% zsírtartalmú tejben van. 5,4 gramm fehérjetartalma három dobókockányi sajtéval egyezik meg. Vitaminok közül A-, D-, B-vitaminokat, ásványi anyagok közül káliumot, kalciumot, magnéziumot, vasat, foszfort, rezet, cinket tartalmaz. A hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® szerint 1 adag teljes értékű fehérjeforrásnak 1 tojás felel meg, amiből heti 2-6 darabot ajánlanak a dietetikusok, ebbe beleszámít a sütéshez, főzéshez felhasznált mennyiség is. Számos étel készülhet belőle, a teljesség igénye nélkül lehet főtt-, buggyantott, habart-, tükör-, töltött-, csőbensült vagy kaszinótojás, süthetjük sonkán, virslin, mehet salátákba, stefánia vagdaltba és sok más fogásnak is az alapanyaga, nem beszélve a süteményekről, piskótákról, krémekről.

Tojásméret és minőség

A friss tojásokat többek közt tömegük szerint osztályozzák. Az XL-es méret 73 grammnál nagyobb, az L-es 63-73 gramm, míg az M-es 53-63 gramm közötti, az S-es pedig 53 grammnál kisebb méretű tojást jelöl. A tojáson lévő kód első számjegye az állattartásra vonatkozik: 0 - ökológiai tartás, 1 - szabad tartás, 2 - alternatív tartás (itthon zömében mélyalmos), 3 - ketreces tartás.

Tárolás és eltarthatóság

A tojást száraz, hűvös helyen (70-80% páratartalom mellett 2-18°C hőmérsékleten), vagy hűtőszekrényben kell tárolni, viszont ne az ajtón található tojástartórészen, mert a hűtő nyitásakor a tojáson kicsapódhat pára, ami elősegíti a héjon lévő baktériumok elszaporodását. Legjobb, ha felhasználásig eredeti csomagolásában tartjuk. A nyers, ép tojást 3 hétig tárolhatjuk a hűtőben. Ha mégsem fogy el, akkor fagyasszuk le. Ehhez üssük fel a tojást, és kissé keverjük össze, rakjuk fagyasztó edénykékbe, így akár egy évig is eláll. A megmaradt fehérjét külön is lefagyaszthatjuk. Használat előtt hűtőszekrényben engedjük fel. A főtt tojást maximum 1 hétig tároljuk hűtőben, függetlenül attól, hogy megpucoltuk-e vagy sem. A nyers és főtt tojást mindig elkülönítve tartsuk. Ügyeljünk rá, hogy a nyers tojás ne érintkezzen más élelmiszerekkel, mert baktériumok lehetnek a héján. Ugyanakkor a tojást nem kell felhasználás előtt megmosni, mert megsérülhet a természetes, külső védőrétege, és pont így juthat a belsejébe baktérium. Ha szükséges, inkább szárazon tisztítsuk meg, vagy csak közvetlenül felhasználás előtt öblítsük le. Kezet viszont többször is mossunk, amikor tojással dolgozunk.

A nyers tojással készülő ételek nem igazán tarthatók el és nem is veszélytelenek, mert a tojással esetleg szalmonella kerülhet beléjük. A tojásos ételeket érdemes alaposan megsütni vagy főzni, hogy a belsejük is átforrósodjon +75°C felett, mert ezen a hőmérsékleten már elpusztulnak a baktériumok.

Így alakul a tojás ára húsvét után

Darabonként 65,94 forint volt a ketreces tartásból származó, M-es és L-es méretű tojás átlagos csomagolóhelyi átadási ára az idei év első nyolc hetében – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez az ár 112,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg a mélyalmos tojások ára ennél is nagyobb ütemben, 129,9 százalékkal emelkedett, és 74,8 forintos átlagot ért el. Decemberhez viszonyítva ugyanakkor már árcsökkenés figyelhető meg: a december 5-i héten 76,20 forint volt a ketreces, illetve 75,69 a mélyalmos tojások átlagára.

A termelői árak csökkenése jellemző a karácsony utáni időszakra, az ünnepi kereslet akár 40 százalékkal is nagyobb lehet. Az ünnep után viszont meredek a visszaesés, és mivel a tyúkok továbbra is tojnak, a növekvő készleteket a csomagolóhelyek, illetve a termelők árengedményekkel próbálják értékesíteni – mondta a Világgazdaságnak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) alelnöke.

A húsvéti időszakban ismét meglódul a kereslet, ebből a szempontból pedig biztató, hogy a termelés folyamatos. A Tojásszövetség alelnöke szerint nagy kérdés, hogy a tavasszal most már visszatérő rendszerességgel előforduló madárinfluenza-kitörések okoznak-e fennakadást a tojástermelésben – nemcsak Magyarországon, de Európában is.

Az idei év annyiban speciális, hogy idén valószínűsíthetően húsvét után a szokásoshoz képest másként alakul majd a kereslet. Az érvényes szabályozás szerint ugyanis az étkezési tojásra is érvényes árstop április 30-ig él, így elképzelhető, hogy a lejárat előtt a fogyasztók feltöltik otthoni készleteiket, a szokásosnál nagyobb keresletet generálva. Arra a kérdésre azonban, hogy mi lesz azután a tojáspiacon, a szakértő sem tud előrejelzést adni. A Tojásszövetség alelnöke szerint annyi bizonyos, hogy nyáron apadni szokott a kereslet, ami árcsökkenéssel jár. Ez azonban a „normál” időszakokra jellemző, a piaci szereplők bizonytalanságát most az adja, hogy jelenlegi nem nevezhető annak.

Címlapkép: Getty Images